Az Orbán-kormány egyik legfontosabb ígérete volt még 2010-ben a nyugdíjrendszer átalakítása: ez rövid időn belül meg is valósult, igaz, nem úgy, ahogy sokan várták. Az ATV.hu emlékeztet: az állam behúzott 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíj-pénztári megtakarítást, Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter pedig megígérte, hogy mindenkinek lesz egyéni nyugdíjszámlája. Ebből nem lett semmi, később már azt mondták, a kormány szerint „ez most nem prioritás”.
Simonovits András nyugdíjszakértő az ATV.hu-nak azt mondta: teljesen értelmetlen ígéretet tett az Orbán-kormány, ugyanis teljesíthetetlen, hogy azoknak, akik a magánnyugdíjrendszerből visszaléptek a társadalombiztosítási rendszerbe, minden befizetését nyilvántartsák. Annak ráadásul, hogy kinek mennyi a fizetése, csak 1988 óta van jelentősége, az az előtti időszaknál csak a ledolgozott évek számát veszik figyelembe, így akinek a rendszerváltás előtt jól fizető munkája volt, azóta viszont rosszabbul keres, az rosszabbul jár.
A szakember szerint a magyar rendszer feleslegesen bonyolult és olyan gyakran változtatnak a szabályokon, hogy szinte lehetetlen kiszámolni, mit várhat a járulékfizető. Az ország egyik nagy problémája a társadalom elöregedése, egyre kevesebb ember befizetéséből kell ellátni egyre több nyugdíjast, néhány éven belül ez több száz milliárdos problémává nőheti ki magát. Azzal ráadásul, hogy a kormány eltörölte a nyugdíjplafont, néhány éven belül lesznek, akik milliós nyugdíjakat kaphatnak.
Simonovits figyelmeztetett: a kormányzati kommunikációban hangoztatott 4,1 millió járulékfizető nem ad valós képet, a közmunkások után például hiába fizetnek járulékot, az pusztán „áljárulék”. Hozzátette: a magyar GDP most éri el a 2007-es szintet, de már jóval többen dolgoznak, így a mai gazdaság termelékenysége jóval kisebb a nyolc évvel ezelőttinél.
A minimálnyugdíj összege ugyanakkor 2008 óta nem változott, ráadásul az elmúlt hét évben az infláció ennek a 28 500 forintnak több mint ötödét elvitte. Az ország bruttó adósságrátája lassan csökken, a valutatartalékokat feltöltötték, de az „ésszerűtlen adócsökkentés” miatt meredeken nő a nettó államadósság. A szakértő szerint, ha az ellenzéki pártok bátrak lennének, olyan dolgokról beszélnének, mint hogy a kormány rossz döntései miatt néhány év múlva milyen krízis állhat elő a nyugdíjrendszerben, ehelyett gyáván viselkednek és agyament ötletekkel állnak elő, mint például az 5-10-15 százalékos szja-kulcs.
