Pénzügy

Rés a pajzson: külföldön lerázható a reklámadó

Márk Edina
Márk Edina

2014. 06. 12. 16:39

Maradt egy kiskapu a reklámadóról szóló jogszabályban, emiatt külföldi cégeken nem lehet majd behajtani. Nem tudni, hogy véletlenül-e vagy szándékosan.

Az ágazati különadókról szóló törvények a legtöbb esetben Magyarországon letelepedett vállalkozásokra korlátozzák az adófizetők körét. A napokban bevezetett reklámadó ebből a szempontból egy újszerű megoldást kívánt alkalmazni: míg az adó alanya egyrészt a Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató, addig az adóztatási jogkör olyan külföldi szolgáltatókra is kiterjed, amelyek napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesznek az ország területén elérhetővé. Az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője adóalanynak minősül attól függetlenül, hogy Magyarországon letelepedett vállalkozás-e vagy sem.

Így néz ki a reklámadó

Baki vagy kiskapu?

Ennek ellenére a jogszabály jelenlegi formájában mégsem fogja tudni megadóztatni „a Magyarországon nem letelepedett” szolgáltatókat – véli Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. A reklámadó alapja ugyanis a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, míg az szja-törvény hatálya alá tartozó magánszemélyeknél ezen magánszemélyek áfa nélküli bevétele. Ebből következően, amennyiben a reklámadó alanya nem tartozik a számviteli törvény vagy az szja hatálya alá, úgy tényleges adóalapja és ezáltal adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. Márpedig a szóban forgó cégek nem tartoznak ide.

A jogszabályok egyes médiacégeknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy magyarországi reklámszolgáltatási tevékenységüket külföldi szervezeten keresztül végezzék. Így televíziós műsor Magyarországon sugározható külföldi társaság útján, valamint, értelemszerűen, egy magyar nyelvű internetes portál működtetéséhez sem szükséges magyar vállalkozás. Az adóalap szokatlan meghatározása miatt az ilyen külföldi szolgáltatók mind kívül esnek a reklámadó-fizetési kötelezettségen, még akkor is, ha társasági adó szempontjából esetlegesen Magyarországon telephelyük van – hiszen nem tartoznak sem a számviteli törvény, sem az szja hatálya alá – foglalta össze Barta Péter.

Forradalom az internet adóztatásában?

Külföldre menekülnek?

Nem tudni, mennyire volt a jogszabályalkotó tudatos célja az, hogy ezt a rést meghagyja az adópajzson. Nem elképzelhetetlen azonban, hogy ennek nyomán esetlegesen már Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatók is külföldi társaságokra fogják telepíteni médiatartalom-szolgáltatási és reklámozási tevékenységüket, ezáltal elkerülve az új adóterhet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.