Esik az eső. Május van. A kertészkedőknek ez a mondat mást jelent, mint a többi embernek. Bosszakodunk persze az elúszott kirándulás miatt, de közben dörzsöljük a tenyerünket, hogy most épp mennyi munkát és pénzt spórol meg nekünk a természet. 42 négyzetméter nem tűnik nagy területnek, de ha öntözőkannával kell kihordani rá a vizet, vagy türelmesen engedni rá nap nap után a slagból, akkor bizony hatalmasnak tűnik.
A mondás, hogy a májusi eső aranyat ér, ráadásul egy másik nagy igazságot is összefoglal: slaggal soha nem fogunk tudni olyan jól locsolni, mint ha leesik egy kiadós eső. Elpárolog, felverjük a sarat, nem elég lágy a vezetékes víz és túl hideg is, nem is jut ki egyenletesen. Ezekben az eső mind jobb.
Tavasszal pedig minden valamirevaló (centiméterben, nem milliméterben mérhető) esőzés érték. Ilyenkor fejlődnek igazán a legfontosabb növényeink – paradicsom, paprika, borsó – de még nem nyúlik olyan mélyre a talajban a gyökerük, ahol szinte mindig van víz.
Az igazi esős évszak
A legtöbb ember, ha megkérdezik róla, hogy melyik az esős évszak, azt mondaná: az ősz. Ám valójában Magyarországon nem ez a helyzet. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 1970 és 2000 között messze a nyarak voltak a legcsapadékosabbak, s az ősz csak 2 millimétert ver rá a tavaszra. A tél pedig nálunk száraz.
Évszak Évtizedes átlag
Tavasz: 136mm
Nyár: 189mm
Ősz: 138mm
Tél: 104mm
Mikor hiányzik igazán a víz?
Hát ezért pánikolnak a gazdák, amikor aszályos a nyár. Akkor nem esik semmi, amikor a legtöbbnek kéne esnie. Ám ha tavasszal jó alaposan esik, akkor legalább a legkritikusabb folyamathoz, a mag kikeléséhez elég lesz a víz. Az ipari mezőgazdaságban a magot olyan mélyre vetik, amilyen mélyen nedves a talaja. Ám ha nagyon mélyre kell vetni, akkor a magban tárolt energiát feléli a növény, míg feltolja maga fölött a földet. (Képzeljük el, mekkora erőt kell itt kifejteni: a súlyuk sokszorosát kell felemelni és széthajítani, hogy kijussanak a tápláló napfényig.)
De ettől a kiskertünkben nem kell tartani: mi minden vetés után – ha nem esik az eső – öntözzük meg naponta esőztető fokozaton a friss vetés helyét, és nem lesz gond. Ezen kívül a virágzás és a termésnevelés időszakában kell különösen odafigyelni, hogy ne legyen szomjasak a zöldségeink.
Ám az, hogy most mennyi eső esik, számos módon meghatározza a termésünket. A talaj mélyebb rétegei tárolják nekünk a vizet: a bőséges tavaszi égi áldás nyárra is megkönnyíti a dolgunkat. Sőt, a mostani esőzést fogja dicsérni a jövő évi gyümölcstermés is, mert a talaj idei vízellátottságán múlik, hogy a növény mennyi virágrügyet fejleszt.
De mennyi az elég?
Ahhoz, hogy a zöldség jól nőjön, körülbelül 7-800 mm csapadékra van szüksége egy évben. Nálunk az éves átlag 500-750 mm az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint. Tehát szinte biztosan öntözni kell. (Plána, ha megérkezik a most már szinte menetrendszerű nyárközepi aszály.)
A különböző növények vízigénye eltérő, de nagy általánosságban azt lehet mondani: ha négyzetméterenként heti 20 liter vizet kap a veteményesünk, akkor nem lövünk nagyon mellé.
A kelesztőöntözéstől eltekintve inkább csak 2-3 naponta öntözzünk 10 litert, ne naponta 3 litert. Ha meleg van, vagy nem esett az eső, akkor ennél még akár jóval több vízre is szükség lehet a gyors párolgás miatt. De például a paradicsomot lehet, hogy nagyobb korában már egyáltalán nem akarjuk majd öntözni.
Mit kívánnak tőlünk a növények?
Brutális öntözési igényű növények (kb heti 20-30 liter, nyáron akár több is):
Paprika
Uborka
Zukkíni
Padlizsán
Tök
Szárzeller
Póréhagyma
Közepes öntözési igényűek (kb heti 15-20 liter):
Áprilisi-májusi ültetésű borsó
Hagyma
Répa
Tavaszi ültetésű saláta
Kukorica
Brokkoli
Karfiol
Káposzta
Tavaszi ültetésű spenót
Bab
Krumpli
Fokhagyma
Paradicsom
Nyári karalábé
Öntözés nélkül is megúszható elvben:
Helyben vetett paradicsom
Őszi ültetésű spenót
Őszi ültetésű saláta
Őszi ültetésű hagymák
Őszi ültetésű fokhagyma
Február-márciusi ültetésű borsó
Csicsóka
Káposzta, ha nem baj, hogy nem kemény a feje
Tavaszi karalábé
Az öntözési igényt valójában az is meghatározza, hogy mikor van az adott növény szezonja: vagyis a tavasszal termő borsónak nem kell olyan száraz melegben lombtömeget és vízzel teli termést nevelnie, mint szegény tököknek.
