A GKI 2011 áprilisában önkormányzati körben felmérést végzett, amelynek keretében megkérdezte az önkormányzatokat egyebek között arról is, hogy a közelmúltban szerveztek-e – részben önerőből finanszírozott – foglalkoztatási programot (közmunka), illetve terveznek-e ilyet a jövőben megvalósítani.
Az önkormányzatok fele már indított közmunkát
A foglalkoztatási-program (közmunka) szervezése népszerű intézkedésnek számít az önkormányzatok körében, minden településtípuson 50 és 60 százalék közötti azon települések aránya, amelyek a közelmúltban vagy már megvalósítottak ilyet, vagy még az idén tervezik az indítását. A foglalkoztatási program szervezésben aktív önkormányzatok közül nagyon kevesen vannak, amelyek ennek megvalósítását 2012-13-ra hagynák.
A közelmúltban a legnagyobb arányban a megyei jogú városok valósítottak meg foglalkoztatási programot, míg a legkevésbé aktívak a fővárosi kerületek voltak ebben a tekintetben, igaz, az év végéig várhatóan ledolgozzák a hátrányukat. Azon települések aránya, amelyek nem szerveztek közmunkát, és nem is tervezik, hogy ilyen programot indítanak, a nagyközségek körében a legmagasabb a felmérés szerint.
A GKI szerint az adatok azt jelzik, hogy a közmunka (közfoglalkoztatás) keretében csak kisszámú munkahely létrejöttére van esély.
Szociális robbanástól tart a GKI
A korábbi években igen aktívak voltak az önkormányzatok ezen a területen, amit az állami költségvetés is jelentős összegekkel támogatott. A támogatási mérték azonban az idén a korábbi összeg töredékére – 40 százalékára – esett vissza, s a kínált álláslehetőségek is jellemzően 4 órás elfoglaltságot jelenthetnének a munkanélküliek számára – ismerteti a közlemény.
Mivel ezzel párhuzamosan megszigorították a közmunka indításának feltételeit, s az önkormányzati önerő mértéke is emelkedett, a kutatóintézet szerint nem csoda, hogy jóval kevesebben terveznek indítani közmunkát, mint korábban. Emellett a kormány megszorításai az önkormányzatokat sem kímélték, így idén jóval kevesebb olyan forrásuk van, amelyet a közmunka szervezésére fordíthatnak.
Így nem elég, hogy folyamatosan csökken a munka nélkül maradottak ellátása, a szociális segélyezésre fordítható keret, de az eddigi munkaalkalmak száma is radikálisan csökken számukra, nem beszélve a munkáért elérhető, “gáláns” havi 30 ezer forint körüli jövedelmekről – áll a közleményben. A GKI úgy véli, hogy “a mindenáron munkára nevelni akaró politika, amely a realitásokra semmilyen figyelmet nem kíván fordítani, így előbb-utóbb szociális robbanáshoz vezethet”.
A válaszadók:
450 önkormányzat (az összes önkormányzat 14 százaléka) válaszolt. A válaszadók fele község (az összes község 8 százaléka), 13 százaléka nagyközségek (az összes 49 százaléka), 32 százaléka város (az összes 48 százaléka), 3 százaléka megyei jogú város (az összes 52 százaléka). A budapesti kerületek a minta 2 százalékát teszik ki (az összes 39 százaléka). A válaszolók a magyarországi lakónépesség közel 42 százalékát (4166 ezer fő) reprezentálják.
Változást sürget az államtitkár
Menedzser típusú önkormányzatokra van szükség mind a saját, mind a helyi cégek versenyképessége érdekében, ma már nem elegendő, ha egy önkormányzat csak szolgáltat – jelentette ki Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára Jászfényszarun, a Samsung Electronics Magyar Zrt.-nél tett látogatását követően.
Becsey Zsolt szerint Magyarország és különösen az elmaradottabb térségek egyik kitörési pontja, ha a menedzser típusú önkormányzatok működnek. Ez teszi lehetővé a források hatékonyabb felkutatását és ésszerűbb hasznosítását – vélekedett.
