Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a munkaügyi módosító csomagot, a kormány a törvény sürgős tárgyalását kezdeményezte, a munka törvénykönyvét érintő módosítások a tervek szerint július elsején lépnének hatályba.
A javaslatok ismerősek, korábban írtunk már róluk, hiszen szerepeltek a kormány bürokráciacsökkentő csomagjában, illetve a konvergenciaprogramban is.
Véglegesítenék azt a – válság miatt eredetileg csak az idei év végéig hatályban lévő – szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak, heti 40 órára járó bérért.
A kormány tervei szerint a közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan, akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthetne a munkaadó, de csak akkor, ha erre a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad.
A szabadságot a módosító javaslat kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban – a felek eltérő megállapodása hiányában – ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.
A javaslatban foglaltak szerint – a munkáltatói terhek csökkentése érdekében – a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevételének idejére járó fizetés nélküli szabadságnak nem az első éve, hanem csak az első hat hónapja jogosít majd szabadságra.
A módosító javaslat foglalkozik a szabadság pénzbeli megváltásának két lehetőségével is. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor nem kapta meg a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát, azt pénzben kell megváltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.
Változtatnának a túlmunka kifizetésén is. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
Az indoklás szerint a munkáltatók kezdeményezésére kerül be a javaslatba, hogy egységesítsék a munkáltatónál az üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) és a munkavédelmi képviselő megválasztását. Ezzel egyidejűleg háromról 5 évre növelnék az üzemi tanácsok megbízatását.