A 98 százalékos adó körül kavart por Nagy Anna kormányszóvivő szerint egy jogértelmezési vita. Hangsúlyozta: kell, hogy legyen határa annak, ha valaki közpénzből olyan végkielégítést kap, amely nincs arányban azzal, amit csinált. A részletekről az MTV Ma reggel című műsorában beszélt.
A hivatalok a jelenlegi törvényből indulnak ki, és bár Nagy Anna szerint ennek a törvénynek a módosításai már megkezdődtek, pótolják, ami kimaradt, illetve azokat a részeket módosítják, amelyek a jelenlegihez hasonló vitára adnak okot.
Úgy tűnik, talán csak az nem került bele a törvénybe, hogy a képviselőkre is vonatkozik a 98 százalékos adó. Ennek kapcsán a kormányszóvivő megjegyezte: ha kialakulhatott egy ilyen vita, akkor pontosan az a cél, hogy ne lehessen ilyeneket félreértelmezni – a módosítás megindult, vagyis véleménye szerint ez a probléma hamarosan megszűnik, és csak egy jogértelmezési vita marad.
Hét év alatt 140-szeresére nőtt a devizahitelek összege
A bedőlő lakáshitelek megmentésére irányuló törekvésekkel kapcsolatban kifejtette: a kormány és a Bankszövetség jelenleg egy olyan megoldás kidolgozásán van, amely hosszú távon segíti a lakáshiteleseket. Az éppen hatályban lévő kilakoltatási és árverési moratórium jelenleg még védi az embereket attól, hogy utcára kerüljenek, ez azonban nem egy végleges megoldás – mondta Nagy Anna.
Hosszabb távon megbízható, kiszámítható megoldásra van szükség, mivel az érintett családok száma mára elérte a százezret; ráadásul az összeg is igen nagy: a devizahitelek értéke elérte a 2800 milliárd forintot. Ez az összeg 2004-ben még mindössze 20 milliárd forint volt.
Ki fizeti meg a kamatokat?
Egy olyan kiszámítható törlesztőrészlet megállapítása a cél, amivel számolni tudnak az adósok – amely nem okoz havi szinten kilengéseket a családok kasszájában, és ezzel biztosabbá teheti a visszafizetést – véli. A helyzetet azonban tovább súlyosbítja, hogy a nemfizetők tartozásai elkezdtek kamatos kamattal gyarapodni, amivel lassan a duplájára dagad a meglévő hitelállomány.
Kérdésessé válik, hogy mi lesz a felhalmozódó hátralékok kifizetésével. A kormánynak még nincs végleges álláspontja ezzel kapcsolatban – jegyezte meg Nagy Anna kormányszóvivő. Arra keresi a megoldást a kormány, hogyan lehet úgy megoldani azt, hogy az embereknek csökkenjen a költsége, miközben a bank és a közöttük lévő szerződés működőképes marad.
A cél az lenne, hogy a magas pluszköltség ne kizárólag az adóst terheljék; a bank kompromisszumos hozzájárulására is számítanak. Erről még folynak az egyeztetések.
