Czomba Sándor a pécsi rendezvényen hozzátette: olyan szociális ellátó- és foglalkoztatási rendszert kívánnak kiépíteni, ami a munkára és nem az attól való távolmaradásra ösztönöz. Úgy vélte, erre azért van szükség, mert a régi rendszer – melyben együtt voltak a foglalkoztatás és a szociális ellátások forrásai – pazarlónak és finanszírozhatatlannak, a megvalósítása átláthatatlannak bizonyult. A munkavégzés alacsony hatékonyságú volt, kevés, társadalmilag hasznos új értéket hozott létre, és egyebek mellett a szociális ellátásban részesülőket nem ösztönözte az önálló, közfoglalkoztatáson kívüli munkavégzésre.
“A program mintegy 150 milliárd forintba került, s a 270 ezer fős célcsoport nagy részét nem érte el, 170 ezren egy alkalommal sem jutottak munkához” – jegyezte meg Czomba Sándor.
Az államtitkár hangsúlyozta: az új rendszerben azt kívánják elérni, hogy minél több munkára kész és képes tartósan munkanélküli dolgozzon, értékteremtő munkát végezve. A korábbinál nagyobb támogatást kapjanak a bérpótló juttatásban részesülőket alkalmazó vállalkozások, egységes és hatékonyabb legyen a finanszírozás, területileg differenciált a forráselosztás, egyszerűbb a pályázati adminisztráció, s a munkaügyi központok kulcsszerephez jussanak a közfoglalkoztatás támogatásában, a munkaerő közvetítésében.
“Az új közfoglalkoztatás finanszírozására a Munkaerőpiaci Alapból idén 64 milliárd forint jut. Ebből 28 milliárd forint a rövid, 12 milliárd a hosszabb időtartamú önkormányzati közfoglalkoztatásra, 20 milliárd az országos közmunka programokra fordítható” – közölte.
Czomba Sándor hozzáfűzte, 246 millió forinttal támogatják a “Téli átmeneti” közmunka programot a hátrányos helyzetű kistérségekben, a bérpótló juttatásban részesülők foglalkoztatását a vállalatoknál, továbbá közfoglalkoztatás szervezők alkalmazását önkormányzatoknál.
Az államtitkár úgy vélte: ezen támogatásokkal összességében több mint 200 ezer ember foglalkoztatására nyílik lehetőség. Reményeik szerint hosszabb távon elérhető az alacsony iskolai végzettségűek fokozatos visszaintegrálódása a versenyszférába, és az is, hogy a jövőben a közfoglalkoztatás fenntartása csak ott legyen indokolt, ahol a piaci szereplők nem teremtenek megfelelő számú munkahelyet.
