Decemberben nem változott az euróövezetben a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta novemberhez képest: 10 százalékot tett ki az Eurostat kedden ismertetett adatai szerint. Egy évvel korábban 9,9 százalék volt a munkanélküliség az euróövezetben. Az EU egészében az eurót használó tagállamokénál alacsonyabb, 9,6 százalékos munkanélküliséget mértek a tavalyi év utolsó hónapjában. 2009 októberében a 27-ek összesített munkanélküliségi rátája 9,5 százalék volt.
Az Eurostat szerint 23,179 millióan voltak állás nélkül tavaly decemberben az egész Európai Unióban, 19 ezerrel kevesebben, mint novemberben. A legalacsonyabb rátát Hollandiában mérték, 4,3 százalékot, a legmagasabbat, 20,2 százalékot Spanyolországban. Elemzők megjegyezték: az utóbbi időben napvilágot látott tanulmányok szerint a gazdasági helyzet javulása miatt Európa-szerte egyre nagyobb a hajlandóság a dolgozói létszám növelésére, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliség elérhette a csúcspontját. Mindamellett az állástalanok számának jelentős csökkenésére rövid időn belül nem számítanak.
10,5 százalékra csökkenhet a magyar munkanélküliség
A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly Magyarországon éves átlagban 11,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta, 1,2 százalékponttal magasabb a 2009-esnél. 475 ezer ember volt állás nélkül, 12,8 százalékkal több, mint az előző évben. Tavaly az utolsó negyedévben egy évvel korábbihoz képest 4,5 százalékkal, 462 ezerre nőtt a állástalanok száma, 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezve. Ez a ráta 0,1 százalékponttal magasabb a szeptember-novemberinél, amely 2010 legalacsonyabb értéke volt. Elemzők szerint az idén éves átlagban 10,3-10,5 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta.
Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője az adatok ellenére javuló trendre számít, arra, hogy a foglalkoztatás tovább nő. Optimizmusát arra alapozta, hogy az országszerte indulnak be kisebb-nagyobb munkahelyteremtő beruházások. Prognózisa szerint a tavalyi 11,2 százalékos átlagos munkanélküliségi ráta idén 10,5 százalékra csökkenhet. A foglalkoztatás romlását szerinte szezonális okok, a kemény tél okozhatta, a január a mélypont e téren, de a munkába állók száma tavasztól újból felfut. Tavaly a munkanélküliségi ráta várakozásainak megfelelően alakult – mondta az MTI-nek.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a munkanélküliségi ráta utolsó negyedéves enyhe emelkedésére egyrészt a közép-kelet-európai hasonló trendek, másrészt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat havonta közölt munkaerő-piaci adatai alapján számítani lehetett. Úgy vélekedett, hogy az állástalanok száma azért nőtt, mert az utolsó negyedévben 4400-ra ugrott a csoportos létszámleépítés keretében elbocsátott munkavállalók száma, míg a tavalyi harmadik negyedévben csak 2900 embert érintett leépítés, a megelőző negyedévekben pedig még ennél is kevesebbet. Török szerint a következő hónapokban 10,8 százalék körül stabilizálódik a munkanélküliségi ráta, majd a második negyedévtől kezdődően lassú javulás indulhat, amelynek eredményeképpen 2011 végére 10 százalék körüli rátával lehet számolni.
Orbán: munkahelyteremtéssel kell legyőzni a válságot
Orbán Viktor miniszterelnök és John Monks, az Európai Szakszervezeti Konföderáció főtitkára hétfői konzultációján egyetértett abban, hogy a gazdasági válságra olyan választ kell adni, amely új munkahelyek teremtésével jár – közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hétfőn az MTI-vel. A találkozón – amelyet a kormányfő az Európai Unió soros elnökeként kezdeményezett – elhangzott, hogy az unió gazdasága nagyon nehéz időszak előtt áll, minden erőt mozgósítani kell a válság leküzdéséért és az euró megerősítéséért.
Hatékonyság kellene
Andor László, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős EU-biztos szerint most az a legfontosabb feladat, hogy a válság kapcsán megnövekedett munkanélküliség ne váljon tartóssá, és a kormányok tegyenek meg mindent új munkahelyek létrehozásáért. Az európai gazdaság túljutott a válságon, de a munkahelyek növekedése még nem indult meg mindenütt – emelte ki a biztos pénteken a davosi Világgazdasági Fórumon.
A kormányok és az EU munkaerő-piaci intervenciója révén ugyan relatíve kevesebb munkahely szűnt meg a közösség országaiban, mint például az Egyesült Államokban, ám így is nagyon sokan elvesztették a munkájukat, és aggasztóan magas a fiatal munkanélküliek aránya. Ezért jobb gazdaságpolitikai gyakorlatra és a rendelkezésre álló foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyabb alkalmazására van szükség – mondta Andor László.
A találkozó résztvevői elfogadhatatlannak nevezték azt a gazdaságpolitikát, amely a válságkezelést új munkahelyek létrehozása nélkül képzeli el. Csak abban az esetben fogadható el a munkaerőpiac rugalmassá tétele, valamint a nemzetgazdaságok átszervezése, ha a válságkezelés, illetve a növekedésre összpontosító gazdaságpolitika középpontjában az új munkahelyek létrehozása áll.
Orbán Viktor elmondta azt is, hogy Magyarországon rendkívül alacsony a foglalkoztatás, ezért minden eszközt megragad az új munkahelyek létrehozására. A miniszterelnök szerint a szakszervezetekkel közös cél, hogy az 55 százalékos foglalkoztatottságot legalább az EU átlagát jelentő 65 százalékos mértékre emeljék.
Török Zoltán szerint 2011 végére 10 százalék körüli rátával lehet számol, ez azt jelentené, hogy 35-40 ezer fővel csökkenhet az állástalanok száma. Úgy vélte: sok függ attól is, hogy a februárban bejelentendő kormányzati reformintézkedések hogyan érintik a munka világát, a munkanélküli segélyezés, illetve a különböző jövedelempótló ellátások rendszerét. Kifejtette: fontos kérdés, hogy az állami intézkedések visszaterelik-e a munkaerőpiacon kívül rekedt embereket a munka világába.
Németországra figyelni kell
Januárban nőtt a munkanélküliek száma Németországban: a nürnbergi munkaügyi hivatal kedden közzétett adatai szerint 331 ezerrel 3,347 millióra. Az egy évvel korábbihoz képest viszont 270 ezerrel kevesebben voltak. A szezonális hatások kiszűrésével a munkanélküliek száma 13 ezerrel csökkent, 3,135 millióra. Kiigazítások nélkül a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 7,9 százalékra nőtt januárban decemberhez képest, egy évvel korábban 8,6 százalék volt a ráta.
A német gazdaságnak a tavalyi év első félévében beindult „regenerálódása” elsősorban az ország exportjának köszönhető, azon belül is a gépgyártásnak, a járműiparnak, az elektronikai- és a vegyiparnak – írta a Figyelő. Mivel számos magyarországi gyártó éppen ezen ágazatokban számít fontos beszállítónak, idehaza is ezek szereplői gyarapodtak a leginkább a lendületből. Épp emiatt a német munkaerőpiac fellendülése „magával húzhatja” a magyart is.
Elemzők szerint a német foglalkoztatottak számának csökkenése a téli hónapokban teljesen normális, hiszen egyébként a 82 milliós ország munkaerőpiaca egészségesen fejlődik a gazdaság erősödésének köszönhetően. Tavaly minden eddigi rekordot megdöntött a foglalkoztatás Németországban: 40,48 millió embernek volt állása Németországban, 212 ezerrel, azaz 0,5 százalékkal többen dolgoztak, mint a válságos 2009-es évben. A szakértők arra számítanak, hogy a kedvező tendencia az idén folytatódik, és a foglalkoztatottak száma elérheti a 40,8 milliót.
Elsősorban a szolgáltatási szektorban lesz több állás. Az ipar tavaly még nem tért teljesen magához a válság után: 136 ezer munkahely szűnt meg 2010-ben, miután a krízis miatt 2009-ban már eleve 230 ezer állást kellett felszámolni. Bár az exportra termelő iparvállalatokat tavaly erőteljes növekedés jellemezte, a kapacitások kihasználtsága sok területen még nem érte el a válság előtti szintet. Az idén azonban fordulat várható, és 70 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma az iparban.
