2011-re az alapbérek mintegy 4,3 százalékos emelését tervezik a Magyarországon működő német cégek – áll a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum tanácsadó cég közös bérezési felmérésében. A bérezés nem csupán költségtényező, hanem egyben alapvető vezetési és ösztönzési eszközrendszer – hangsúlyozta Maria Smid, a Kienbaum Management Consultants közép- és kelet-európai bérezési gyakorlatot elemző szakértője a tanulmány bemutatóján.
„Annak érdekében, hogy egy vállalat hosszú távon is sikeresen helyt álljon a piacon, a javadalmazás szintjét és szerkezetét folyamatosan ellenőrizni kell, és ha szükséges, a piaci feltételekhez igazítani” – fejtette ki Smid. Épp ezért a 4,3 százalékos terv egyáltalán nincs kőbe vésve, egy évvel korábban a felmérésben részt vevő cégek azt nyilatkozták, hogy épp csak reálértéken tartanák a kereseteket, azaz 3,9 százalékkal emelték volna a fizetéseket. Tavaly ugyanis ekkora inflációt vártak. A kormány 2011-re 3,5 százalékos inflációt tervez.
Ám ennél jóval magasabb keresetnövekedés volt a kutatásban részt vevő cégeknél: az idén átlagosan 6,6 százalékkal emelték az alapbéreket. A kutatást már 12 éve elkészítik, és a tervezéskor a cégek általában visszafogottak, az előzetesen közölt értéknél mindig magasabb béremelést hajtottak végre – tette hozzá Vahl Tamás, a DUIHK elnöke. A vállalkozások közül a leginkább a vegyipari, autógyártó, illetve a fogyasztási cikkeket előállító cégeknél várható az átlagot meghaladó fizetésemelés.
Több cég emelné a bért
A magyarországi cégek 58,2 százaléka már konkrétan tudja, hogy mennyivel növeli a munkavállalók bérét jövőre, míg 13,4 százalék még bizonytalan abban, hogy lesz-e egyáltalán emelés. A megkérdezett cégek további 28,4 százaléka is béremelési tervekről számolt be, ugyanakkor még nem tudta megmondani ennek mértékét – közölte a Hay Group tanácsadó cég a legfrissebb felmérésének adatai alapján, ám azt, hogy mennyivel nőhetnek a bérek, nem hozták nyilvánosságra.
Egy másik felmérés szerint a magyar munkaadók csaknem fele, 45 százaléka tervez átlagosan 4,9 százalékos béremelést 2011-ben. Tavalyhoz képest ez előre lépés, akkor csak a 37 százalékuk növelte az alkalmazottak fizetését – áll a DGS Global által készített Bérfejlesztés 2011 kutatás adataiban. A középvezetők bérének emelését a többségi külföldi tulajdonban levő munkáltatók 60 százaléka tervezi, míg a bérek befagyasztása mellett a multik 10 százaléka döntött. A tisztán magyar tulajdonú vállalkozások jóval óvatosabbak, visszafogottabbak a külföldi hátterűekkel szemben: 27 százalékuk tervez emelést – mondta Dara Péter, a DGS elnöke aki egyben a Devise Hungary ügyvezető igazgatója is.
Magas azon cégek aránya (20 százalék), amelyek kénytelenek munkatársaik bérét befagyasztani, a munkáltatók 11 százaléka ezt azzal magyarázta, hogy már 2010-ben megemelte a fizetéseket. 3 százalékuk bércsökkentésre kényszerül, ezen cégek kétharmada átlagosan 9 százalékkal adna kevesebbet a dolgozóinak jövőre.
A magas fizetésűek járnak jól
A kormány adótervei alapján jövőre éves szinten 5 és fél millió forinttal több marad a Magyarországon dolgozó felső vezetők zsebében, még akkor is, ha a munkaadójuk egyáltalán nem emeli a bérüket – írja egy tanulmányában a Hay Group. A jövő évi egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó a havi bruttó 290 ezer forint felett keresőknek jelent előnyt, és minél nagyobb az e fölötti jövedelem, annál nagyobb lesz a „nyereség”. Így tehát az új adórendszer nyertesei a felső vezetők lesznek. A rendszer előnyei a fizetések csökkenésével fokozatosan enyhülnek: a középvezetők átlagosan évente 1,9 millió forinttal, a szakértők pedig 270 ezerrel többet vihetnek haza.
Az alacsonyan kereső adminisztratív és fizikai dolgozók viszont rosszabbul járnak majd, átlagosan évi 12 500 forintos csökkenést tapasztalhatnak a keresetükben. A tanácsadó cég szimulációi szerint a legnagyobb veszteséget a havi bruttó 220 és 250 ezer forint között keresők fogják elszenvedni, ennek értéke nagyjából havi 4-5 ezer (éves szinten 50-55 ezer) forint között lesz. (A felmérés a nyugdíjjárulék félszázalékos emelése előtt történt, ezért a számokat a Hay Group e változás nélkül számolta ki. Az összehasonlíthatóság kedvéért gyermektelen alkalmazottakkal számoltak, ezért a kedvezmények miatt természetesen a többgyermekes szülőknek a tanulmányban szereplő összegnél magasabb lesz a keresete.)
A minimálbér 4500 forinttal nő
Az országos béremelési ajánlás 4-6 százalék közé esik, ebben állapodtak meg a felek – a munkavállalók, munkaadók és a kormány képviselői – az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülésén december elején.
2011-ben a minimálbér bruttó 78 000 forint, a szakképzettek garantált bérminimuma pedig 94 000 forint lesz. (Tavaly 73 500, illetve 89 500 forint volt.) A munkavállalói oldal hangsúlyozta, hogy az adó- és járulékszabályok változása miatt a nettó minimálbér a 4500 forintos bruttó emelés ellenére is csak nettó 154 forinttal emelkedik. A reálértéke pedig csökken jövőre, hiszen az emelés nem fedezi a kormány által 3,5 százalékosnak tervezett infláció hatását, a minimálbéresek így csaknem 3 százalékos reálbércsökkenést szenvednek el. Hasonló arányú reálbércsökkenés vár a garantált bérminimumon foglalkoztatottakra is. (A minimálbérről bővebben itt olvashat.)
Teljesen új helyzet állt elő a magyar gazdaságban, a vezetői és dolgozói bérek egy részének emelésére nem kell költeni. Ez a vállalatok számára megtakarítást jelent, amelyet más helyen hasznosíthatnak. Jakabos Tünde, a Hay Group javadalmazási üzletágának vezetője azt tanácsolja a vállalkozásoknak, hogy a fennmaradó pénzből például javíthatnák az alacsonyabb keresetűek bérét, de akár fejlesztésre, bővítésre is fordíthatják.
Teljesítmény alapján adnák a bónuszt
A globális üzleti életben általános bónuszgyakorlatot 2011-ben felváltja a valódi eredményeket díjazó teljesítményarányos bérezés – állítja a Regus felmérése. Mark Dixon, a vállalat vezérigazgatója szerint a 2011-re vonatkozó attitűdök jól tükrözik, hogy a vállalatok növekedésre számítanak.
A kutatási eredmények alapján egyértelműen a teljesítményalapú bérezés lesz az irányadó trend a globális üzleti életben. A felmérés rámutat arra, hogy az üzleti élet résztvevői egyre inkább a mérhető eredményekhez kötik a fizetéseket. „Ez a trend nem korlátozódik az értékesítői munkát végzőkre, hanem kiterjed a gyártásban és az ügyfélszolgálati területen dolgozókra, illetve az adminisztratív munkát végzőkre is. Átgondolt, és gyakran a vállalat összteljesítményéhez igazított lépések kialakításával, bevezetésével gondoskodnak a dolgozók megfelelő ösztönzéséről. Amennyiben a rendszer igazságos, a dolgozók támogatják az új gyakorlat bevezetését” – vélekedett a Regus vezetője.
