A 2010. szeptemberben induló képzésekre összesen 140 ezer jelentkező adta be a lapját, közülük mesterszakra 24 ezernél is többen szeretnének bejutni.
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. jelenlegi adatai alapján 46 ezer jelentkezőnek van valamilyen nyelvvizsgája, és körülbelül négyezren jogosultak többletpontra a hátrányos helyzetük miatt. 2223 kismama adta be a jelentkezési lapját az idén, ám Nagy Gabriella, az Educatio kommunikációs folyamatmenedzsdere szerint az ő esetükben egyáltalán nem lehet előre tudni, hogy valóban meg is akarják majd a kezdeni a tanulmányaikat.
Többen is betöltötték a 70 évet
A jelentkezők legnagyobb része (csaknem 30 ezren) 19 évesek, de a 20-21 esztendősök sem sokkal maradnak el mögöttük. Érdekes módon a 27 évesnél idősebbek állnak a jelentkezési dobogó harmadik fokán, ők teszik ki a harmadik legnépesebb korosztályt. A 18 évesek vagy náluk fiatalabbak – azaz a most érettségizők – összesen 21 673-an próbálnak bejutni a felsőoktatásba.
A legidősebb jelentkező 76 éves és gyógypedagógiára jelentkezett, őt követi egy 71 éves személy, aki jogász szakra jelentkezett, de mellettük még van két 70 éves szenior – az egyikük fizika, a másik villamosmérnöki szakra szeretne bejutni – közölte az fn.hu-val Nagy Gabriella.
Százezret is költhetett a jelentkezésre
A legtöbb jelentkezési helyet megjelölő egyetlen személy 50 szakra jelentkezett. Utána ketten következnek 40 megjelölt hellyel, majd megint egy valaki 37-re pályázik. Ha valaki ugyanazon intézményben az államilag támogatott és a költségtérítéses képzést is megjelöli, akkor csak az egyikért kell fizetnie. Ám ha az 50 szakra jelentkező személy nem ezt tette, akkor 100 ezer forintnál is többet költött a felvételire. (Minden jelentkezőnek minimum 9000 forintot, azaz a felvételi eljárás alapdíját be kell fizetni. Ezért a díjért 3 képzés megjelölésére volt lehetőség, az ezen felüli további jelentkezési helyek darabja 2000 forintba került.)
A legtöbben, majdnem hatvanezren 3 szakot jelöltek meg, átlagosan 3,37 a jelentkezési helyek száma. A legtöbb reménybeli egyetemista/főiskolás Közép-Magyarországon lakik, a második legnépesebb jelentkezőtáborral az Észak-Alföld régió rendelkezik.
Körülbelül 3400 külföldi jelentkező van, közülük nagyon sokan határon túli magyarok. Szlovákiából 1271-en, Romániából 774-en, Szerbiából 644-en, Ukrajnából 390-en és Horvátországból 30-an jelentkeztek. Érdekes módon 51 német és 31 vietnámi diák is hazánkban tanulna. Mongóliából és Lengyelországból 25-25 fő, Afganisztánból pedig 22-en jönnének. Az orosz és kínai jelentkezők száma megegyezik, mindkét országból 18-an érdeklődnek a magyar felsőoktatás iránt.
Ahová a legtöbben vágynak
Nemcsak a legnépszerűbb intézmények listáját vezeti az Eötvös Loránd Tudományegyetem (26 856 jelentkezővel), hanem a karokénak az élén is az ELTE bölcsészkarát találhatjuk – az összes és az első helyes jelentkezéseknél is. A legtöbb jelentkezőt vonzó intézmények a nagy egyetemek és a neves fővárosi főiskolák közül kerültek ki. A karok listája már kissé összetettebb képet mutat: megtalálhatjuk közöttük a pénzügyi-számviteli kart, a Rendőrtiszti Főiskolát, de a több bölcsész és társadalomtudományi, illetve pedagógiai, pszichológiai, turisztikai, külkereskedelmi és a kommunikációs profilú képzéseket oktató egységeket is.
A gazdaságtudományi képzésekre szeretne bejutni a legtöbb felvételiző. Az idén is a gazdálkodási és menedzsment alapszak (bachelor vagyis BSc-szak) nyerte a „versenyt” – ugyanúgy, mint tavaly. A jelentkezési adatok alapján a dobogó második fokán a turizmus-vendéglátás áll, majd a nemzetközi gazdálkodás következik.
A mesterszakok közül a tanári a legkelendőbb: 6700-nál is többen szeretnének pedagógusként továbbtanulni. A vezetés és szervezés, illetve a nemzetközi tanulmányok mesterszakokra összesen is csak feleannyian felvételiznek, mint a tanárira. A gazdasági MSc-képzések (pénzügy, marketing, HR, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, illetve vállalkozásfejlesztés) mellett több bölcsész és társadalomtudományi szak is szerepel a toplistában.
