Húszezernél nem több kelet-közép-európai új munkavállaló érkezésére lehet számítani azután, hogy jövőre megszűnnek az osztrák munkaerő-piaci korlátozások – vélte az osztrák szociális miniszter. „Abból indulunk ki, hogy megbirkózunk ezzel a létszámmal” – mondta Rudolf Hundstorfer a Kurier című osztrák lapnak, amelyet az MTI szemlézett. A miniszter úgy látja, Ausztriának „rendezett bevándorlásra” van szüksége, hogy megakadályozza a társadalom elöregedését, az eddigi intézkedések, a nyugdíjkorhatár felemelése és a nők foglalkoztatásának elősegítése nem elegendőek.
Az osztrák foglalkoztatási szolgálat (Arbeitmarktservice – AMS) adatai szerint Burgenlandban a 13 ezer engedéllyel foglalkoztatott külföldiből 8700 a magyar állampolgár (az összes foglalkoztatott 93 ezer körül van a tartományban). A Magyarországról érkezők többsége ingázó, azaz ezek az emberek az egyik országban élnek, a másikban dolgoznak. A két tagállam egy egyezményt írt alá a határ menti ingázókról. Jelenleg osztrák oldalon az AMS, Magyarországon pedig a megyei munkaügyi központok koordinálják a munkavállalást. Ennek értelmében csak az dolgozhat a szomszédos országban, akinek az állandó lakhelye valamelyik határ melletti településen van, még nem töltötte be a negyvenet és büntetlen előéletű.
A kétoldalú egyezmény mellett Ausztriában 65 hiányszakmában könnyített feltételekkel helyezkedhetnek el a magyar szakemberek. Sok fizikai munkásnak – például lakatosoknak, esztergályosoknak, ácsoknak, kőműveseknek, villanyszerelőknek – vált így könnyebbé a külföldi elhelyezkedés. Mellettük többek között még a biztosítási közvetítők, különböző technikusok, az anyagvizsgálók vagy a bérszámfejtők is szerepelnek a listában.
Már csak német nyelvterületen kell Engedély
Az Európai Unió 2004. május elsejei bővítésekor a tagállamok legfeljebb hét évre szóló átmeneti mentességet kaptak a szabad munkavállalás uniós elvének alkalmazása alól. Az akkor korlátozásokkal élő tagországok jó része már feloldotta ezeket. Tavaly május óta a magyar állampolgároknak már csak Németországban és Ausztriában van szükségük munkavállalási engedélyre.
A német nyelvterület vonzó
Az osztrák munkaadók kizárólag nyelvtudással rendelkezők jelentkezését várják, ezt sok esetben úgy ellenőrzik le, hogy a pályázóknak csak telefonon adnak információt az állások részleteiről.
Az Európai Unió foglalkoztatási szolgálatának (EURES) a magyarországi munkatársai az elmúlt években több nemzetközi állásbörzét is szerveztek. A 2009 őszén rendezett börzén készítettek egy felmérést is, melyből kiderült, hogy a mintegy 1500 válaszadó egyharmada legszívesebben Németországba és Ausztriába menne dolgozni.
A német nyelvterület nemcsak Ausztria földrajzi közelsége, hanem a nyelv miatt is vonzó hazánkfiainak: az angol és a német ugyanis a leginkább beszélt nyelv a magyarok körében. A KSH Gazdaság és társadalom című 2010-es jelentéséből kiderült, hogy az ezredfordulóig a német, azt követően viszont egyre inkább az angol vált a legnépszerűbb nyelvvé a közoktatásban, de Nyugat-Dunántúlon továbbra is németül tanulnak legtöbben. A ’90-es évektől a szakképzésen belül is egyre fontosabbá vált a nyelvoktatás, a német itt megtartotta korábbi vezető helyét. A felsőoktatásban 1994-re a nyelvszakos hallgatók között a németesek száma jelentősen megemelkedett – négy év alatt közel a négyszeresére.
Annyi állás van, mint a válság előtt
Az EURES honlapján most csaknem ugyanannyi ausztriai állást kínálnak – 40 ezernél is többet –, mint 2008 őszén, a gazdasági válság „kitörése” előtt. Az állásajánlatokban általában műszaki és vendéglátós-turisztikai szakemberek jelentkezésére számítanak. Amellett, hogy a magyar szakembereknek jó a hírük, gyakran olyan szakmákra keresnek külföldi munkavállalókat, amelyekre helyben nem találnak megfelelő jelöltet.
Az ajánlatok között közel 1700 szakácsot, 2300 pincért keresnek, de az építőipari, illetve a fém- és gépipari szakemberek is rengeteg állásból válogathatnak (előbbiek 2500, utóbbiak 3300 közül). Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat több városba (Stams, Henndorf, Steyr) toboroz szakembereket, jelenleg bútorasztalosokra vadásznak, akik 1300 eurós (körülbelül 370 ezer forintos) fizetést kaphatnak egy hónapra.
A diplomásokat kevesebb munkáltató szólítja meg az EURES-en keresztül, összesen 160 mérnököt, 155 informatikust keresnek, ám meglepő módon a pedagógiai és gazdasági végzettségűek is száznál több lehetőség között böngészhetnek. Az ÁFSZ honlapján egy linzi vállalat hirdetését olvashatjuk: Java-fejlesztőt keresnek angol és német nyelvtudással. A fizetést nem közölték, ám Ausztriában általában egymillió forintnál is magasabb béreket ígérnek a műszaki végzettségűeknek.
