Szényi Zoltán, az Európai Bizottság által finanszírozott, hat országot érintő ez irányú kutatás munkatársa kiemelte, hogy Magyarországon elsősorban a szegregált, alulpozicionált, kényszerpályán lévő harmadik országokból származó munkaerő helyzetét ismerhettük meg a felmérésből.
Ezek az emberek egyénileg nehezen boldogulnak a magyar munkaerőpiacon, a törvények akadályokat gördítenek eléjük. Könnyebb azoknak az útja, akik “kapcsolathálóval” rendelkeznek, ugyanakkor függőségi helyzetbe kerülnek, és rendkívül alacsony béren alkalmazzák őket.
Nagyon nehéz Magyarországon statisztikát fellelni a harmadik országból jövő munkaerőről. Becslések szerint számuk Magyarországon 50 ezer és 100 ezer lehet évente – közölte a kutató. Nehezíti a harmadik országból származó munkavállalók helyzetét, hogy a magyarországi vízum megújításának ideje gyakran elhúzódik. Megállapították azt is, hogy a szakszervezetek, mint munkavállalói érdekképviselők nincsenek jelen a harmadik országból jövő munkavállalók esetében – mondta Szényi Zoltán.
A vitafórumon hozzászóló szakszervezeti képviselők hangsúlyozták: a harmadik országból jövő, és főleg alkalmi, idénymunkát végzők az illegális foglalkoztatás miatt elzárkóznak a szakszervezeti védelem elöl.
6 országot vizsgáltak
A Közép-európai Egyetem (CEU) részvételével végzett, a PRIMTS nevet viselő program kutatói Németországban, Olaszországban, Szlovéniában, Finnországban, Cipruson és Magyarországon országonként legalább 16 interjút készítettek a harmadik országból származó munkavállalók helyzetének felmérésére. Az eredményeket összehasonlítják, és ezek figyelembe vételével ajánlásokat fogalmaznak meg az Európai Bizottságnak.
