A Felsőoktatási Statisztikai Hivatal (HESA) szerint a brit egyetemeken és főiskolákon a hallgatók 4,9 százaléka származik valamelyik EU-tagországból, míg 10,5 százalékuk nem uniós ország állampolgára – írja a Népszabadság nyomán az Edupress. Míg a helyi és az Európai Unióból érkező diákoktól a 2009-2010-es tanévben legfeljebb 3225 fontot, vagyis egymillió forintnak megfelelő tandíjat kérhetnek el az intézmények, addig a külföldi hallgatók esetében saját maguk dönthetnek erről az összegről. A legtöbb esetben az ő tandíjuk a tízezer fontot is eléri, így a több mint 250 ezer külföldi hallgató biztosítja az egyetemek költségvetésének jó részét.
A külügyminisztérium által szponzorált British Council vezetője, Martin Davidson szerint visszaüthet az egyetemekre, ha így próbálják megoldani pénzügyi gondjaikat. Davidson úgy véli, nem csak az oktatás színvonala csökkenhet így, de az egyetemek jó híre is veszélybe kerülhet. Véleménye szerint ugyanis hamar elterjedhet, ha egy egyetem csak a pénze miatt veszi fel a magasabb tandíjat fizető diákokat.
Az egyetemek szándékaival ütközik a brit politikusok ez ügyben tett állásfoglalása is, ugyanis a bevándorlás és ezzel együtt a külföldi diákok helyzete is fontos kérdésévé vált a brit választási kampánynak. A konzervatív párt többször is kijelentette, hogy a diákvízumok jelentik a “legnagyobb lyukat” a nemzetvédelemben. Érvelésük szerint így terroristagyanús személyek is könnyedén utazhatnak be a szigetországba, egyetemi hallgatónak álcázva magukat. Továbbá szerintük a diákvízummal sokan csupán dolgozni mennek Nagy Britanniába, kijátszva ezzel a brit hatóságokat. Ezen problémák megoldása érdekében megválasztásuk esetén erőteljesen korlátoznák a diákvízumok számát – jelentették ki.
Eközben Gordon Brown kormányfő is idén januárban szigorított a diákvízum igénylésén, azok ugrásszerű növekedését követően. Felfüggesztette a vízumkiadást Indiában, Nepálban és Bangladesben, valamint feltételként szabta többek között, hogy a jelentkezőknek magas szinten kell beszélniük angolul, az eddigi 20 óra helyett pedig csak 10 órát dolgozhatnak egy héten.
