Február elsején indul a kormány szakiskolai ösztöndíjrendszere – jelentette be Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. A hét regionális fejlesztési és képzési bizottság meghatározta azt a 10-10 hiányszakmát, amelyek tanulásához hétfőtől, 2,5-ös tanulmányi átlag felett 10 ezer forint ösztöndíj jár. Ez a jövő tanévtől – az eredmények függvényében – akár 25-30 ezer forint is lehet. A célra ebben az évben 2,1 milliárd forint áll rendelkezésre.
Több normatíva járhatna a hiányszakmákért
A lehetőséggel jelenleg 17 151 tanuló élhet, akik közül mintegy 15 ezernek a tanulmányi átlaga éri el a minimális követelményt. Akinek szerencséje van, és egy cég tanulószerződést is köt vele, az havonta a minimálbér 20-50, hiányszakmák esetében 70 százalékát is megkaphatja az elméleti és a gyakorlati képzése teljes idejére – mondta a lapnak Szilágyi János, a kamara szakképzési igazgatója. Akár 60-70 ezer forint is hazavihető havonta a családnak az ösztöndíjból és a szerződésből.
Szilágyi János szerint rendszer még inog, hiszen amíg a szakiskolák akkor is évente 220 ezer forint fejkvótát kapnak, ha nem hiányszakmát képeznek, nem várható, hogy különösebb erőfeszítéseket tesznek a helyzet megváltoztatása érdekében. Ha csak 20 százalékkal több normatíva járna a hiányszakmák esetében, már az komoly ösztönzés lenne.
A harmaduk helyezkedik el
Háromezer pályakezdő szakmunkásból az iskola befejezése után kilenc hónappal mindössze 30 százalékuk helyezkedett el a saját szakmájában – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézetének tavaly év végi felméréséből, ami a kormánydöntést megalapozta.
Németországban, Ausztriában vagy éppen Hollandiában ugyanez az arány 40-50 százalék között mozog. Amikor egy multinacionális vállalat Magyarországon fejleszt, gyakran találja szembe magát azzal a problémával, hogy nem megfelelő a szabad munkaerő kapacitása, s mielőtt megkezdődne a termelés, ki kell képeznie a dolgozókat.
Mit támogatnak és mit nem?
A kamara az elmúlt két évben nyolcezer céget, és háromezer pályakezdőt kérdezett meg, majd az eredmények alapján három csoportba sorolta a több mint négyszáz oktatott szakmát. Kiemelten támogatott szakképesítésnek számít az a szakma, amely iránt a következő négy évben legalább tíz százalékkal növekedhet az igény – 85 ilyet azonosítottak. Támogatottnak minősítették azt a 44-et, amelyek tíz százalék alatti keresletnövekedésre számíthatnak.
Vannak továbbá azok a szakmák, amelyek a szakképzési forrásokból nem támogathatóak – tudtuk meg Szilágyi Jánostól, a kamara szakképzési igazgatójától. Csak az első két kategóriát oktató intézmények pályázhatnak állami és uniós támogatásokra, az így elnyerhető közösségi pénz 2007–2013 között 200-220 milliárd forint.
A kutatás – amit nemcsak országos, hanem regionális bontásban is elvégeztek – tanulsága, hogy nem lehet az ország egészére vonatkozó hiányszakmákról beszélni. Azért találtak hetet, amely minden régióban szerepel a kiemelten támogatottak között. Ezek a géplakatos, a gépi forgácsoló, a hegesztő, az elektronikai műszerész, az ács-állványozó, az épület- és építménybádogos, valamint a kőműves. Volt egy olyan szakma, amely országos szinten is a nem támogatott kategóriába került: intézményi kommunikátorokra a jelenleginél többre nincs szükség.
Ha a megyéket nézzük, kiderül, hogy például Bács-Kiskun megyében kritikusan magas a kínálat marketing- és reklámügyintézőből, valamint szakácsból. Ugyanakkor Budapesten hiány van szakácsból, pékből, húsipari termékgyártóból, finommechanikai műszerészből, postai ügyintézőből. Hajdú-Bihar megyében az informatikusok és a rendszergazdák érezhetik a legnagyobb biztonságban magukat. Jász-Nagykun-Szolnok megyében nehézgép-gyártósori gépkezelőt, gépszerelőt találni, ellenben ott is túl sok a marketing- és reklámügyintéző.
