A tehetséges vezetők alacsony száma táguló bérollót eredményez a gyorsan növekvő gazdaságokban. A legnagyobb különbség a vezetői és az adminisztrátori bérek között Nigériában van, az előbbi 17-szerese az utóbbinak. Kínában, Indonéziában és Thaiföldön 11-12-szeresét és Costa Ricában is a tízszeresét keresi egy menedzser, mint egy titkárnő – olvashatjuk a Hay Group Globális vezetői bérek című tanulmányában, amelyben a világ 55 országa vett részt.
Nyiladozik a bérolló
A bérolló mértékét bemutató térkép.
A képre kattintva kinagyíthatja (forrás: Hay Group)
Nigéria azért áll a táblázat legelején, mert náluk különösen nagy a hiány a helyi tapasztalattal rendelkező, multinacionális környezetben is otthonosan mozgó vezetőkben. A Hay Group Kínában tapasztalta a második legnagyobb különbséget. William Lo, a felmérést készítő cég kínai munkatársa szerint „a tehetségekért folytatott harc a válság alatt is folytatódik, és a közeljövőben nem is várható a felső vezetők munkaerőpiacának kihűlése”.
Philip Spriet, a felmérést végző cég javadalmazási üzletágának igazgatója hozzátette: „Ez jól jelzi, hogy ezeken a piacokon egyszerre van jelen nagy számban az alacsonyan képzett munkaerő és a felső vezetőkért folytatott verseny. Mivel a fejlődő gazdaságokban hiány mutatkozik speciális készségekben és hatalmas az igény a magasan képzett vezetők iránt, a bérolló a vezetői és adminisztratív szintek között folyamatosan tágul.”
A bérolló rangsorának végén a kiegyenlítettebb munkaerőpiaccal bíró országok – elsősorban az északi államok, mint Dánia, Svédország, Kanada, valamint Svájc – állnak. Norvégia pedig a legutolsó lett, aminek Sjur Teigland, a Hay Group helyi irodájának munkatársa szerint az az oka, hogy az egyenlőségre törekvő norvég kultúrában nehezen lennének elfogadhatóak a nagy megkülönböztetések a felső vezetők és alkalmazottak között. Egy norvég vezető csak 2,6-szorosát keresi, mint egy adminisztrátor.
Kinek a pénze ér többet?
A menedzserek vásárlóerejét bemutató térkép.
A képre kattintva kinagyíthatja (forrás: Hay Group)
A vezetői bérek vásárlóereje a válság miatt alig csökkent. A válság oroszlánrésze még csak ezután fog leszivárogni olyan szintre, ahol hatni fog a vezetői bérekre. „Azokban az országokban, ahol a kormányok jelentősen növelték a költségvetési kiadásokat – azért, hogy egyes vállalatok átvészeljék a válságot –, a menedzsereknek a közeljövőben valószínűleg adóemeléssel és a megélhetési költségek növekedésével kell szembesülniük” – jósolja Philip Spriet.
2009-ben a Perzsa-öböl mentén lévő országok menedzserei éltek a „legnagyobb lábon”: Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Omán és Bahrain cégeinél dolgozó vezetői állnak a toplista élén. Ez a felmérést készítő cég szerint borítékolható volt, hiszen a közel-kelet olajban gazdag országaiban adómentesek a jövedelmek. Így ezek a vezetők sokkal magasabb vásárlóerővel rendelkeznek, mint például Nyugat-Európában dolgozó társaik. A különbséget még hangsúlyosabbá teszi a recessziónak a fejlett országokra gyakorolt negatív hatása. A növekedő adóterhek és megélhetési költségek miatt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a 30. illetve 43. helyen található a globális rangsorban.
A lista élén tanyázó többi országban – Chilében (7.), Romániában (9.), Törökországban (10.) és Brazíliában (16.) – a vezetői bérek vásárlóerejét tovább növelik az alacsony megélhetési költségek. A rangsor végén lévő országok között Malajziát, Indonéziát, Vietnámot, Bulgáriát és utolsóként Indiát láthatjuk.
Közép- és Kelet-Európa országai az élre szöktek
Kelet- és Közép Európa sok országa abban a különleges helyzetben van, hogy mindkét rangsorban meglehetősen elöl található: nagy vezetői vásárlóerőhöz tág bérolló társul. A bérollót tekintve az első 11 helyezett között három ebből a régióból származó ország van: Románia, Ukrajna és Lengyelország, és a felmérésbe bevont összes kelet-közép-európai ország az első harmincban található. Európai összevetésben Romániában ér a legtöbbet a menedzserek fizetése. Az éveken át tartó rekordméretű gazdasági növekedés magas vezetői béreket és bónuszokat eredményezett, miközben a fizikai munkát végző alkalmazottak fizetése a legalacsonyabbak között található.
Magyarország kissé kivételnek számít, hiszen a vezetők vásárlóereje a rangsor hátsó felében, a 39. helyen áll. Amikor a gazdasági válság hatására a bevételek csökkenni kezdtek, a vezetői béreken is érezni lehetett ezt: a bónuszokat nem fizették ki, a fizetéseket befagyasztották. A magyar béreket magas adók terhelik, valamint a megélhetési költségek is magasak – magyarázta hazánk „sereghajtó” helyezését Jakabos Tünde, a Hay Group javadalmazási üzletágának magyarországi vezetője. A magyar cégekre 6,6-szoros bérolló jellemző, ami azt jelenti, hogy egy adminisztratív alkalmazottnál, például egy titkárnőnél ennyiszer keres többet egy menedzser.
