Az illetékesek véleményének megkérdezése nélkül döntöttek idén a 2010-es keretszámáról – hangsúlyozta Fazekas Csaba a Mit ér a bölcsész diploma című konferencián. Ő maga is a kormányszóvivői tájékoztatóból értesült a kormány döntéséről, mely a társadalomtudományi területre felvehető, államilag támogatandó hallgatói számot határozta meg.
“Az okok között pusztán a munkaerőpiac igényeit említő, rövid hivatkozás volt megtalálható. Valóban csökken az érdeklődés a bölcsész képzések iránt, a jelentkezők száma azonban még mindig igen magas” – mondta el Fazekas. Ám hozzátette: a bölcsészettudományi végzettségű álláskeresők száma még mindig elmarad az összes, munkát kereső diplomás számától.
Tisztázni kell, hol dolgozhat egy bölcsész
Az MRK munkatársa szerint tisztázni kell a bölcsészképzéssel rendelkezőket felszívó munkaerőpiac fogalmát, definiálható ugyanis egy közvetlen s egy közvetett szegmens is. A közvetlen kategória esetében egyértelmű, hogy a megszerzett végzettség milyen munkakör betöltésére jogosít fel, a bölcsész képzések esetében azonban ugyanez nem mondható el.
Fazekas Csaba elmondta: “ezért a kutatóintézetektől kezdve a médiáig minden, a bölcsész végzettségűek számára releváns munkaerő-piaci szereplőt lajstromba kellene venni, akik az érdeklődő diplomások számára megszólaltathatóak.” Hozzátette: fontos, hogy árnyaltabban kezeljük a munkaerőpiacot, “nem számít például pályaelhagyónak az, aki történelem szakos diplomával újságíróként helyezkedik el.”
A kormányzat feladata, hogy a keretszámok meghatározása során a bölcsészettudományi képzési területen belül is differenciáljon, érzékeltetni kell ugyanis a munkaerő-piaci hatást, és világossá kell tenni, hogy például a szabad bölcsészeten megszerzett papír és egy nyelv szakos diploma nem jelent egyenlő esélyeket az elhelyezkedés során.
A diákok véleménye mérvadó
A bölcsész szakokon tanuló diákok véleménye meghatározó jelentőségű helyzetük megvizsgálása során, hiszen az meghatározza a diákok tanulmányaik során alkalmazott stratégiáit – mondta el egy országos elemzés ismertetésekor Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának munkatársa.
A 2009 tavaszán elvégzett kutatás bölcsészekre vonatkozó eredményei rávilágítanak: más szakoktól eltérően a diákok számára fontos a későbbi elhelyezkedés kapcsán a megbecsültség, illetve egy szabadabb, kötetlenebb életmódot remélnek a diplomától. A bölcsészek úgy gondolják, más szakterületek képviselőinek csaknem nulla százaléka véli fontosnak a középiskolai humán szakos tanárok mukáját, egy százalék pedig a társadalomkutatók és szociológusok tevékenységét.
“A bölcsészkari hallgatók 70 százaléka véli úgy, hogy a szakterületén fog dolgozni, az országos felmérés szerint azonban a hallgatók csaknem fele helyezkedik el más területen” – hangsúlyozta Fábri. Több mint kétharmaduk azonban mégis úgy gondolja, hogy egy-két éven belül a szakterületén fog dolgozni. Alapvetően a közszférát célozzák meg az említett hallgatók, de jellemző a külföldi munka iránti vágy is. Háromnegyedük pedig szükségesnek tartja, hogy a jövőben valamely továbbképzésben is részt vegyen.
“A kutatás alapján megállapítható, hogy a bölcsészkarokon végzettek előtt sajátos jövőkép formálódik: ez egy hosszabb kifutási folyamat, a bölcsészkari helymegtalálás hosszabb időt vesz igénybe” – mondta el Fábri György.
A munkaerő-piaci kerekasztalbeszélgetésen az üzleti szféra egyetértett abban, hogy szorosabbá kellene tenni az egyetemek és a magánszféra kapcsolatát, így a tanulmányok utolsó évében az elhelyezkedést megkönnyítő kurzusok indításával kellene felkészíteni a hallgatókat az álláskeresés folyamatára.
