Minden évben megrendezik a munkahelyi egészség hetét az Európai Unió tagállamaiban. Ez mindig a 43. hétre – azaz október harmadik hetére – esik. Kétévente egy-egy fontos témát járnak körbe: felhívták már a figyelmet az építőiparra, a veszélyes anyagokkal dolgozókra, a munkahelyi pszichoszociális tényezőkre és a fiatal dolgozókra, 2008-2009-ben pedig a kockázatértékelést vették górcső alá.
„Ennek az volt a közvetlen oka, hogy 2004-ben az unió egy felmérést készített, amelyből kiderült: rengeteg a hiányosság a vállalkozásoknál e téren. Hazánk ugyan nincs lemaradva, a középmezőnyben tanyázik, de a cél az, hogy az eredményeink jobbak legyenek” – mondta Gádor János, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) égisze alatt működő Nemzeti Munkavédelmi Fókuszpont vezetője.
A megelőzést kőbe kell vésni
Jogszabály írja elő, hogy minden szervezet, vállalkozás köteles elkészíteni a munkavállalóira vonatkozó kockázatértékelést. Ebben szerepelnie kell azoknak a veszélyeknek, amelyek munkahelyi baleseteket okozhatnak.
Hazánkban kizárólag szakértő készíthet ilyen dokumentumot, szemben más uniós államokkal, ahol azt is elfogadja a hatóság, ha józan paraszti ésszel a cégvezető leírja, hogy az egyes munkafolyamatok során milyen gépekkel érintkeznek az alkalmazottak, és ezek milyen kockázati tényezőt jelentenek. Az Európai Uniónak is az az álláspontja, hogy nem szabad túlkomplikálni, és egy vállalkozó maga is el tud végezni egy kockázatelemzést. Tájékoztató anyagokat készítettek, hogy a kkv-knak és a mikrovállalkozásoknak a segítségére legyenek – ugyanis ez a két cégtípus az, amelyeknek a munkabiztonsága általában nem felel meg a kívánalmaknak.
A lelki sebet is üthet a munka
Gádor János szerint az a legnagyobb hiányosság a magyar cégeknél, hogy ezt a leírást egyszerinek tekintik, és ha valamilyen változás történik a működésben, akkor sem frissítik a szöveget. Így hiába tettek eleget a rendeletnek, a dolgozó életét a papír nem menti meg.
A Nemzeti Fókuszpont
A szervezet az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) nemzetközi hálózatának a része, az OMMF működteti. A Fókuszpont honlapjának az a feladata, hogy segítse a felhasználókat a magyar és a nemzetközi munkavédelmi információk felkutatásában.
Például az építőipar nagyon jó példa erre: ott szinte minden munkaterület más és más, ritkán dolgoznak kétszer ugyanolyan körülmények között a munkások. Ott akár napról napra új kockázatelemzést kellene készíteni, ám a költségek miatt ez lehetetlen. Általában akkor érdemes újra elkészíttetni az elemzést, ha új berendezést vásárol egy vállalkozás, vagy a leépítések miatt át kell szerveznie a munkát, hiszen a megváltozott körülmények miatt nagyobb az esély egy munkabalesetre vagy megbetegedésre – hívta fel a figyelmet a Fókuszpont vezetője.
Nemcsak egy meghibásodott, rosszul szigetelt vezeték okozhat maradandó károsodást egy dolgozónál, hanem a főnöki terror, a zaklatás vagy épp a túlzott stressz is. Újabban az EU-ban a pszichoszomatikus kockázat egyre inkább előtérbe kerül. Bár a kockázatértékelésben és a munkaköri leírásokban legtöbbször nem jelenik meg. Számszerűen nem is nagyon lehet megmérni, hogy mekkora stressz szintet bír elviselni egy dolgozó, hiszen ez az egyéntől is függ. Dudás Katalin, az immár negyedszázada működő OMMF vezetője újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy maga a munkahelyi stressz fogalma ismert, ám a mérésre nem használnak egységes módszert.
Emlékmű a munka áldozatainak
A tervek szerint 2010 áprilisában, a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapján fogják felavatni a Csepelre tervezett szobrot. Eddig még sehol Európában nem készült hasonló emlékhely ezeknek az embereknek, ám a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elhatározta, hogy egy installációval tiszteleg az áldozatok előtt.
