A fiatalok ötöde választja a felsőfokú továbbképzést, a doktori képzést pedig 17 százalékuk. Majdnem minden harmadik diák tervezi, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanul majd – olvashatjuk a csaknem nyolcezer hallgatót érintő Diplomás pályakövetés 2009 kutatásból, melyet az Educatio Nonprofit Kft. készített.
Az első diploma megszerzése után a hallgatók fele mesterképzésre (MSc/MA) lépne tovább. Ez az arány nem is annyira meglepő, hiszen korábban a hallgatók döntő többsége négy-, öt- vagy hatéves képzésben vett részt. Átlag feletti a mesterképzést választók aránya a természet- és társadalomtudományi, a művészetközvetítői, a bölcsész, informatikai és műszaki szakok hallgatóinál.
A jórészt osztatlan képzést nyújtó területeken viszont – mint a jogi és a szociális vagy az orvos- és egészségtudományi – ez az arány jóval kisebb. A doktori különösen a természet-, egészség- és bölcsészettudományi, orvosi, valamint a művészeti területek hallgatóinál népszerű. A pedagógiai, informatikai és művészetközvetítői szakokon tanulók viszont kevésbé választják.
Tanárok, jogászok, orvosok választják a szakirányú továbbképzést
A diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvosi és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják. Ezeken a területeken a diploma utáni szakirányú továbbtanulás nemcsak a képzési rendszer szerves része, hanem általában a további munkavállalás formális feltétele is. Ezzel szemben az olyan speciális területekről, mint a nemzetvédelmi és katonai, művészeti, művészetközvetítői és műszaki, viszonylag kevesen döntenek a továbbtanulás e formája mellett.
A legtöbben azt vallják, hogy a diploma megszerzése után szükséges – természetesen a szakmai gyakorlat megszerzésén kívül – valamiféle további képzés, specializáció. A fiatalok közel háromnegyede szerint igen. A bölcsészet- és természettudományi képzést végzők, e pályákra készülők érzik leginkább szükségesnek a sokrétű továbbtanulást.
Külföldre sokan mennének
A külföldi továbbtanulás is nagyon népszerű. A közel nyolcezer válaszadó több mint egyharmada (34,8 százalék) hagyná el az országot el egy képzés kedvéért, akár csak egy-két szemeszter idejére.
Feltűnően magas a külföldi tanulmányokat tervezők aránya a művészképzésben, ugyancsak átlag feletti a bölcsészeknél, de a gazdasági és a művészetközvetítői szakok hallgatóinál is. Legkevésbé a katonának, a pedagógusnak, jogásznak tanulók, valamint sporttudományi képzési területek hallgatói lennének „vándordiákok”.
