Az optimális lehetőségek felhasználásakor már költséghatékony megoldások is dominálnak, ezért jellemző más kapacitások – így a szakképzési hozzájárulás, a Munkaerő-piaci Alap vagy az uniós pályázati forrás – igénybevétele.
Az AFIOE több mint háromszáz akkreditált felnőttképző intézmény bevonásával készült felmérése ezúttal arra fókuszált, vajon mennyivel esett vissza a képzésüket nem saját forrásból finanszírozó résztvevők száma. Az 50 százalékos csökkenés hátterében egyértelműen a válság és annak hatásai állnak, azonban a képző intézmények, illetve a nyertes uniós pályázatok sokasodása, és egyfajta szemléletváltozás – ami az állami források kihasználását jelenti – is szerepelhet az okok között, legalábbis a válaszok ezt mutatják.
Az állami források egyre keresettebbek, nem is véletlen, hogy az intézmények egybehangzó véleménye: a saját erőforrások mellőzésével első helyre kerülhet a szakképzési hozzájárulás, mint a képzések finanszírozási formája. Egyértelmű a szakképzettség, és a valódi tudással rendelkező munkaerő értéke nehéz gazdasági helyzetben is, hiszen a versenyképességet elsősorban a munkavállalók szakértelme garantálja.
