A 15-64 éves korú népesség 62 százaléka, a 15-61 éveseknek pedig közel kétharmada jelent meg a munkaerőpiacon 2009 májusa és júliusa között. Ez utóbbi korosztályból 3 millió 779 ezren dolgoznak, 83 ezerrel kevesebben, mint tavaly ilyenkor.
Az állástalanok 92 ezer fővel lettek többen egy év alatt, most 407 ezren jelezték, hogy a vizsgált negyedévben nem sikerült munkahelyet találni. A munkanélküliségi ráta 9,7 százalék, 2,2 százalékponttal magasabb, mint 2008 azonos időszakában.
Több férfi veszítette el a munkáját, mint nő: míg az előbbiek száma 2,8, utóbbiaké 1,5 százalékkal emelkedett. A munkanélküliek közel ötöde nem idősebb 24 évesnél, a fiatalok negyede nem tud elhelyezkedni, az ő munkanélküliségi rátájuk 25,5 százalékos (6,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt).
A 25-54 évesek, azaz a „legjobb munkavállalási korúak” közül jóval többen dolgoznak: a ráta 8,8 százalékos, 2 százalékponttal magasabb, mint 2008-ban. A munkanélküliek csaknem fele (42,6 százaléka) több mint egy éve keres állást, átlagosan 16,7 hónap alatt sikerül elhelyezkedni.
Az adatok nem fedik egymást
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján közel 150 ezer fővel kevesebb munkanélküli van Magyarországon, mint amennyit az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) regisztrál. Ez utóbbi szerint a nyilvántartott álláskeresők a júliusi zárónapon 557,9 ezren voltak.
Ennek az az oka, hogy a két szervezet másképp végzi az adatfelvételt. A KSH nem azt vizsgálja, hogy van-e állása a megkérdezettnek, hanem arra kérdez rá, hogy végzett-e valamilyen legális munkát az adott időszakban. Ha a válaszadó például azt feleli, hogy egy-két napig igen, akkor már a dolgozók közé sorolják. Az ÁFSZ viszont a regisztrált álláskeresőket számolja össze.
