A felmérésben a munkahelyi esélyegyenlőségről és a vállalati felelősségvállalásról (CSR) kérdezték a hazai cégeket. A fő cél az volt, hogy minél több szervezet bevonásával valós képet kapjanak arról, hogy Magyarországon ezek a területek mennyire léteznek a gyakorlatban – mondta Tardos Katalin szociológus, a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) tanára, az mtd Tanácsadói Közösség szakmai vezetője. Az eredményeket egy, a sokszínűség érdekében rendezett konferencián mutatták be, amelyet a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) és az mtd Tanácsadói Közösség közösen rendezett.
Rauh Edit a szociális tárca esélyegyenlőségi szakállamtitkára szerint az egész világon trend a társadalmi felelősségvállalás, és fontos lett mára az esélyegyenlőség a munka világában is. A szakállamtitkár úgy vélte: „az elöregedő országokban” szükség van azoknak a munkájára is, akiket eddig egyébként diszkrimináltak. Adriány Kincső a HBLF ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a humán erőforrással foglalkozó szakma felelőssége az esélyegyenlőségi eszközök használata, ez azonban a vállalatok vezetőinek együttműködése nélkül nem megy.
Nem tolerálják a másságot
Az mtd Tanácsadói Közösség által végzett Munkahelyi esélyegyenlőség – Vállalati felelősségvállalás országos benchmark kutatás egyik hangsúlyos kérdése volt, hogy a cégek az úgynevezett hátrányos helyzetű, vagy valamilyen szempontból „mássággal” bíró csoportokból választanak-e alkalmazottakat. A válaszadók a hátrányosnak nevezett csoportok közül inkább a nőket, a pályakezdőket, a 45 éven felettieket és a gyermeküket egyedül nevelőket alkalmaznák. A romákat, a fogyatékosokat és a melegeket azonban kevésbé.
A szervezetek közel felének még egyáltalán nincs munkahelyi esélyegyenlőségi politikája, vagyis egyetlen intézkedést sem tettek ennek érdekében – derül ki a kutatás eredményéből. Tardos Katalin azt is elmondta: a válaszadó cégek mindössze egytizedének van antidiszkriminációs, illetve zaklatásra vonatkozó szabályzata, esélyegyenlőségi terve, stratégiája vagy éppen esélyegyenlőségi referense.
A hátrányos helyzetű csoportoknak – a nőknek, a fogyatékossággal élőknek, a nemzeti, etnikai, szexuális kisebbségekhez tartozóknak – nagyon alacsony a foglalkoztatottsága. A nőké 10 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, a fogyatékossággal élő embereké mindössze 10, a roma származásúaké pedig 21 százalék. Az Európai Unió országaihoz képest nagyon sok az inaktívak aránya az idősebb emberek körében is. Pedig sokan jó munkaerők lennének, ha be tudnának jutni a munkaerőpiacra – mondta Koltai Luca, a Budapest Esély Nonprofit Kft. innovációs igazgatója a Roma Sajtóközpontnak .
Oktatják az esélyegyenlőséget
A munkahelyi esélyegyenlőségről szóló felsőoktatási tananyagot dolgozott ki a leendő, munkaügyi és humánerőforrás (HR) területen elhelyezkedő szakemberek számára a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) Munka és Magánélet Munkacsoportja a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködésben.
A tananyag részeként a hallgatók tizenöt részes előadássorozat keretében ismerkedhetnek meg az esélyegyenlőség és sokszínűség alapkérdéseivel, az egyenlő bánásmód követelményének hazai jogi intézményrendszerével és a hátrányos helyzetű célcsoportokkal kapcsolatos ismeretekkel. Emellett olyan módszereket, technikákat és támpontokat kapnak, amelyek segítségével képesek lesznek a sokszínűséget támogató munkahelyi stratégia és eszközrendszer kialakítására, például esélyegyenlőségi terv vagy esélyegyenlőségi cselekvési program kidolgozására. A tantárgyat a Pécsi Tudományegyetem és a gödöllői Szent István Egyetem már beillesztette képzési programjába.
A képzést az MTI-nek ismertető Koltai Luca hozzátette: hazánkban a munkahelyek még nehezen tudják integrálni a hátrányos helyzetűeket, pedig az ő foglalkoztatásuk pénzben is mérhető előnyökkel járna.
