Nyugat-Európa és a volt szocialista tábor szerencsésebb gazdasági fejlődéssel rendelkező munkaerőpiacára jellemző, hogy szeretik a magyar dolgozókat, és szívesen látják őket mind a diplomához kötött, mind az alap- vagy középfokú végzettséget igénylő fizikai munkakörökbe – mondta Harsányi Szilvia, a Manpower közvetítési üzletágának a vezetője. „Például az orvosainkat, ápolóinkat, gyógyszerészeinket kifejezetten keresik Nyugat-Európában, de ugyanilyen népszerűek a Cseh, vagy a Szlovák Köztársaságban is.”
Előnyben a pályakezdő diplomások
Egyetemeinkről, főiskoláinkról kikerült szakembereink elméleti és gyakorlati tudása szinte minden területen felveszi a versenyt a tőlünk nyugatra végzettekkel. Ennek köszönhető, hogy a nyugat-európai cégek a frissen végzett mérnököknek, gépészeknek, tervezőknek akár egy pillanat munkahelyi tapasztalat nélkül is bruttó 350-400 ezer forintot juttatnak euróban, kezdő havi fizetés gyanánt.
Az üzletágvezető szerint a pályakezdők nyerhetnek a legtöbbet azzal, ha külföldön próbálnak elhelyezkedni, mert még Bulgáriában is minimum a kétszeresét kaphatják annak, amire itthon szerencsés esetben számíthatnak. Ennek oka nemcsak az, hogy elismerik a hazai szakemberképzés színvonalát, hanem a gyors asszimiláció és beilleszkedés reménye, amiben a fiatalok sokkal rugalmasabbak, mint a harminc-negyvenéves korosztály. Ezért keresik szívesebben a pályakezdőket, mert náluk remélhető, hogy huzamosabb ideig számíthatnak a munkájukra, sőt még akár arra is, hogy ott alapítanak családot és telepednek le végleg.
A bűvös 30 százalék
A tapasztaltabb diplomások a hazai bérszinttől átlagosan 30 százalékkal számíthatnak magasabb bérre külföldön. Ez érvényes Nyugat-Európa és a környező, nálunk jobb helyzetben lévő országok munkaerő-piacára került magyar és más külföldi munkavállalókra egyaránt.
Az orvosoknál, illetve a több diplomához, esetleg specializált képzettséghez kötött kutatói, fejlesztői pozíciókban a bérek már megközelítik az anyaországiak szintjét, de megközelítőleg harminc százalékkal maradnak alattuk. Az viszont nagyon ritka, hogy ugyanannyit adjanak egy külföldi munkavállalónak, mint egy hazainak.
Szakmunkásokat nagyon megbecsülik
Egy Norvégiában, Olaszországban vagy Szlovákiában munkába álló sofőr, műtős vagy marós szakmunkás az itthoni bérének pontosan a duplájára számíthat. Ez szinte minden kétkezi munkára igaz, sőt vannak még ennél is magasabb besorolások, ami azért van, mert a szakmunka értéke sokkal elismertebb és megbecsültebb külföldön, mint nálunk.
A munkakörülmények között óriási a különbség – mondta Galgóczi Árpád, aki negyedik éve segíti az orvosok munkáját egy oslói kórház műtőjében. Természetesen ahhoz, hogy valaki megkapja a munkát, tárgyalóképesen kellett angolul beszélnie, az egészségügyi szakszavakkal együtt, de hát ez a minimumelvárás, nemcsak egy diplomással, hanem egy szakmunkással szemben is, ha külföldön kíván munkába állni.
Külföldi tapasztalatok, cégen belül
A British American Tobacco Hungary dohányipari vállalatnál bevett gyakorlat, hogy a magyarországi dolgozóik, jellemzően inkább a közép- és felső vezetői réteg, a nemzetközi vállalaton belül, egy külföldön működő lányvállalatnál folytatja a karrierjét. Ennek köszönhetően valós, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek arról, hogy mennyit ér külföldön a magyar munkaerő.
Láng Zsolt, a magyarországi támogató osztályok és BAT Ausztria HR-vezetője arról számolt be, hogy a cég magyar dolgozói kifejezetten keresettek nemzetközi porondon is, kiküldöttjeik aránya európai szinten kimagasló. Jelenleg 21 kollégájuk dolgozik az anyacég különböző vállalatainál a világban, elsősorban közép- és felső vezetői pozíciókban. Ennek elsődleges oka, hogy a magyar szervezetben olyan tudásra és tapasztalatokra tehetnek szert, melyet másutt is nagyra értékelnek.
