Évente 21 milliárd dollárral rövidítik meg a becsapott vendégmunkásokat gátlástalan munkaadóik. A kizsákmányolók elleni kemény fellépésre ösztönözte Genfben kiadott nyilatkozatában a nemzeti kormányokat az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (International Labour Office – ILO).
Az állásközvetítők készpénzelőleggel csalják lépre a kétségbeesett munkakeresőket, akikkel aztán rosszul bánnak, fizetésüket visszatartják, és különböző címeken hatalmas díjakat követelnek tőlük. Bár a jelenség Ázsiában a legelterjedtebb, világszerte létezik. Évente a becslések szerint összesen 21 milliárd dollárral rövidítik meg az elsősorban külföldről érkező munkásokat.
A szervezet nyilatkozata úgy fogalmaz, „a küldő országokban tevékenykedő toborzók és a fogadó országbeli munkaadók összejátszanak, hogy megfosszák a kiszolgáltatott vendégmunkásokat jogos fizetésüktől”. Az ILO szerint a modern adósrabszolgasággal állunk szemben.
Kínai dolgozók két és fél évnyi várható bérüknek megfelelő összeget fizetnek a toborzóknak, amerikai állások reményében. A külföldön dolgozó indonéz nők átlagosan fizetésük 90 százalékáról mondanak le az állásközvetítők javára, munkaidejük első öt hónapjára. Az indiai téglaégetők gyakran hitel formájában kapják meg bérelőlegüket, majd, amíg ezt nem fizetik vissza, heti hat napot, naponta tizenhat órát kell dolgozniuk – áll a Humán Rent Press hírlevelében. Az ILO szerint az ehhez hasonló példák arra világítanak rá, hogy szigorúbb nemzetközi szabályozást igényel a külföldi munkaerő-közvetítők tevékenysége.
A szervezet szerint világszerte 12,3 millióan végeznek kényszerből munkát. Ebből 4,2 millióan szexuális szolgáltatásokat nyújtanak, 8,1 millióan pedig az építőiparban, a mezőgazdaságban vagy az ipari termelésben dolgoznak.
