A gazdasági recesszió hatására az álláskeresők létszáma az elmúlt egy év alatt 100 ezer fővel, mintegy 25 százalékkal nőtt. Az export visszaesése miatt hazánkban is a feldolgozóiparban érzékelhető a legnagyobb munkanélküliség, az álláskeresők közé első ízben belépők többsége ebből a körből kerül ki.
A létszámcsökkentés a legfejlettebb területeket érinti leginkább, így a Közép- és Nyugat-Dunántúl, valamint a Közép-Magyarország régiót, de itt találjuk a legtöbb üres álláshelyet is. A leghátrányosabb helyzetű régiókban a válság hatásai gyengébbek, nem nőtt jelentősen a munkájukat elvesztettek száma. A recesszió kapcsán megfigyelhető az a trend is, hogy leghamarabb azok kerülnek utcára, akik már korábban is álláskeresők voltak.
A munkaügyi központokhoz bejelentett üres álláshelyek száma ugyan nem éri el az munkanélküliek létszámát, ám még így sem sikerül mindet betölteni. Ennek az az egyik oka, hogy az álláskeresők lakóhelyétől messzebb van csak munkalehetőség, illetve a képzettségi szintjük sem megfelelő.
„Számos új képzési program támogatása indul, főként uniós finanszírozásban. Itt nemcsak szakképzésekről, hanem a munkaadók számára fontos készségek fejlesztéséről is szó van, hiszen legnehezebb helyzetben a képzetlen, gyengén kommunikáló, számítógépes ismeretekkel nem rendelkező, nyelveket nem beszélő felnőttek vannak. A válság ugyanakkor egyre inkább érinti a képzett munkaerőt is, számukra speciális átképző programokat dolgozunk ki” – tette hozzá Soós Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese A gazdasági válság foglakoztatásra gyakorolt hatásairól című konferencia sajtótájékoztatóján.
A foglalkoztatás elősegítésének fókuszába az utóbbi hónapokban is a munkahelymegtartás került. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) kirendeltségei a válság első jeleinek észlelése óta hosszított ügyfélszolgálattal várják az állásvesztéssel érintetteket és az álláskeresőket. Támogatásokra már eddig is több ezer pályázat érkezett az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz (OFA) és az ÁFSZ-hez. Az eddigi igények és a megítélt összegek alapján mintegy 100 ezer ember munkahelye menthető meg. Május első napjaitól már az uniós támogatásokra is lehet pályázni.
Nem számítottak ennyi munkanélkülire
„A munkaerőpiac sokkal erőteljesebben reagál a válságra Európában, mint gondoltuk – mondta el az EU munkaerő-piaci trendjeinek értékelése kapcsán Wallis Goelen, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának Foglalkozatási és Mobilitási részének vezetője.
A legnagyobb nyugtalanságot a fiatalok, a pályakezdők elhelyezkedése jelenti. A munkanélküliség visszaszorítása és megállítása érdekében hatékony összefogásra és együttműködésre van szükség. A krízis leküzdésében a foglalkoztatási szolgálatok szerepe felértékelődik, ezért május 7-én az Európai Bizottság a szociális partnerekkel közösen csúcsértekezletet tart. Alapvetően négy témát járnak körül: a munkahelyek megőrzését, a képzettségi szint emelését, a munkához jutás megkönnyítése és az uniós pénzeszközök alkalmazása – tette hozzá.
Nem mobil a magyar
Az Európai Unióban jelenleg egymillió betöltetlen álláshely van, ennek mentén kulcsfontosságú feladat regionális és uniós szinten is az álláskeresők mobilitásának növelése. Goelen szerint „el kell jutnunk oda, hogy egy EU-polgárnak ne okozzon gondot a mobilitás, ehhez azonban meg kell oldanunk számos más kérdést is: például azt, hogy a munkavállalóval együtt a család is költözhessen, vagy kezelni kell az uniós tagországok bérek közötti különbségeket.”
Dr. Werner Schelling, az osztrák foglalkoztatási hivatal szenior nemzetközi tanácsadója szerint Ausztria munkaügyi problémái hasonlóak a magyarhoz. 2007 novemberétől egyre növekszik a munkanélküliség, idén márciusban más 29 százalékkal több álláskeresőt regisztráltak, mint egy éve. „Összefogásra van szükség, arra, hogy megoszthassuk az országszintű tapasztalatokat, és uniós szintre hozhassuk a legjobb válságkezelő módszereket” – tette hozzá.
