Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) által megrendelt felmérést még az eredeti és azóta elnapolt
adójavaslat alapján készítette a Kopint-Tárki, amely azzal számolt,
hogy a korábbi nulla után közel 53 százalékos adókulccsal kell
számolniuk a munkaadóknak. Egy
év alatt 231 milliárd forintra rúg az étkezési utalványok értéke – mondta Klauber Mátyás, az intézet kutatásvezetője az MTI-nek.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a „nagy felhajtás, kicsi haszon” tipikus példájaként említette az étkezési jegyek tervezett megadóztatását, s úgy ítélte meg, a hatástanulmány megmutatja, hogy az adórendszert csak óvatosan szabad változtatni. Az adórendszer stabilitásának megőrzése Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint is igen fontos érték. „A vállalati bérpolitikába beépült az étkezési jegy, s a bérpolitikát megváltoztatni igen bonyolult, költséges művelet” – tette hozzá.
A Kopint-Tárki korábbi, márciusi felmérésében az állt, hogy az adóváltozások bevezetésével az étkezési utalványok forgalma a korábbinak az egyharmadára csökkenne, és legfeljebb 19,5 milliárd forint adóbevételi többletet generálna. Az előzetes tervek azzal számoltak, hogy akár 250-300 milliárd forintot
is hoz az állam konyhájára a béren kívüli juttatások megadóztatása.
A
kormány azonban várhatóan e bevételnek csupán a töredékével számolhat,
ugyanis a cégek nagy része egy jelentős adóteher hatására megszüntetné
az ilyen jellegű kifizetéseket. Egyes dolgozók pénzbeli fizetésemelést kapnának, mintegy bruttó 10,9 százalékos mértékben. A változással csökken a vendéglátóipari kereslet, ami a költségvetési adóbevételeket tovább mérsékli.
A munkavállalók a korábbi utalványérték 44,2 százalékához jutnának hozzá, utalványban és béremelésben, a teljes veszteségük a korábbi utalványérték 55,8 százaléka lenne.
Az étkezési utalványok teljes forgalmát 2008-ra 231 milliárd forintra becsülik. Az étkezési jegyet elfogadó éttermek és egyéb elfogadóhelyek száma mintegy 9000.
