A termelő szektor tud kevesebb diákoknak szóló állást ajánlani, a szolgáltatóipart nem annyira érintette a válság – mondta az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) alelnöke az FN-nek. Takács Tibor szerint egy diák sokkal hamarabb beletanul egy-egy munkakörbe, mint például a kölcsönzött munkások, ezért biztosan több vállalkozásnak eszébe fog jutni, hogy őket alkalmazza. A hallgatói munkásnak azonban van két nagy hátránya: a fiatalok az iskola mellett nyolc órában nem tudnak dolgozni, és – mivel néhány év alatt végeznek – a hosszú távú, folyamatos alkalmazásuk sem mindig lehetséges.
A hirdetési újságokban a diákmunka-ajánlatok a recesszió ellenére is nagyon sokszínűek: a képzéshez kapcsolódó – szinte gyakornoki pozíciónak számító – álláslehetőségek mellett ügynökök, szórólapozók és kérdőívezők jelentkezését várják. Az MLM-ajánlatok megszaporodtak, és több hoszteszt keresnek – erotikus és termékbemutatói munkakörökbe egyaránt.
Szállodai munka itthon és külföldön
Az egyetemista lányokat megcélzó aprókban gyakran szerepel, hogy csakis a 18-25 év közöttiek jelentkezését várják. Például az egyikben ez áll: a hoszteszmunkát szállodában kell végezniük, kiemelt fizetésért. Az azonban nem szerepel a szövegben, hogy pontosan mi is lenne a feladatuk, ám nem zárták ki egyértelműen azt sem, hogy erotikus munkára várják-e a hölgyeket.
Egy másik felhívásban angolul és németül beszélő fiatalokat közvetítenének tengerparti hotelekbe, többféle munkakörbe. A több hónapra szóló munkáért havi 400 eurót kínálnak, úgy, hogy a szállást és az ellátást biztosítják. A magasnak számító bér mellett nyelvtanulási lehetőséggel is kecsegtetik a diákokat. A nagykorúság itt is feltétel.
Már egyetemistaként bekerülhetnek egy céghez
A szerencsésebb hallgatók már az egyetemi éveik alatt kipróbálhatják magukat, hogyan boldogulnának abban a szakmában, amit épp tanulnak. Persze a legtöbb ilyen ajánlat nem szakmai gyakorlatként hirdeti a pozíciókat. Takács Tibor az FN-nek elmondta, hogy a válság miatt az ehhez hasonló állások száma is kevesebb lett.
A legkönnyebb helyzetben az informatikai vagy a gazdasági területen tanuló fiatalok vannak: elhelyezkedhetnek már a végzés előtt rendszergazdaként, pénzügyi elemzőként vagy adminisztrátorként. Egy diák általában kevesebb fizetésért is elvégzi ugyanazt a munkát, mint a már végzett szakemberek, ezért néhány cég akár még „jól is kijöhet” ebből. Egy rendszergazdaként dolgozó hallgatónak például ezerforintos órabért ajánlanak, ami jóval alacsonyabb, mint az IT-szakmában bárhol.
Diákmunkások a Műegyetem könyvtárában (fotó: MTI)
Eladni a terméket – vagy saját magunkat
A borítékolás, illetve adminisztrációs papírmunka néven hirdetett, otthonról végezhető munkával havi 30-70 ezer forint keresetet ígérnek. Töretlenül hódítanak a hálózatépítésre buzdító ajánlatok is: a szépségápolástól kezdve a vásárlói kártyán keresztül a doménnév-értékesítésig bármilyen témában.
A telefonos direkt marketing is reneszánszát éli. Van olyan vállalat, amely az irodájából, de akad olyan is, amely otthonról küldi hadba a diákokat. A feladat a legtöbbször az, hogy rá kell beszélni – valamilyen ajándék vagy kedvezmény reményében – a telefonkönyvből kiválasztott embereket, hogy vegyenek részt egy termékbemutatón.
Csinos diákok jelentkezését várja több ügynökség is. Nemcsak modelleknek és manökeneknek ajánlanak munkát – és díjfizetés ellenében az adatbázisukban való megjelenést –, hanem az anyagaik terjesztéséhez szórólapozókat, illetve a reklámfilmjeikhez amatőr színészeket is várnak. Szórólapozásért egy alkalommal háromezer forintot ajánlanak (több ezer hirdetményt kell ilyenkor kiosztani), aki viszont ügynökösködésre adja a fejét, még mindig csak a jutalékokra számíthat.
