A nyilvántartott álláskeresők 509 100-an voltak 2009 januárjának zárónapján. Ez az előző hónaphoz képest 6,7 százalékos (31 700 fős), míg az előző év azonos időszakához képest 8,8 százalékos (41 ezer fős) növekedést jelent – áll az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adataiban.
A legtöbb új állást – 2465-öt – Közép-Magyarországon kínálták a munkáltatók. Egy hónap alatt szinte minden megyében és régióban csökkent az álláshelyek száma. Az egyetlen kivétel Jász-Nagykun-Szolnok megye: ott januárban 159 százalékkal kerestek több embert, mint decemberben. Az elhelyezkedési esélyek egyébként Észak-Magyarország és a Közép-Dunántúl munkaerőpiacán csökkentek a leginkább.
Hentest és közszolgát kerestek
Összesen 25 400 állást próbáltak kiközvetíteni a munkaügyi központok, ám ezek közül 15 100 betöltetlen maradt a hónap végéig. Leginkább a közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás területére hirdettek meg állásokat, az ajánlatoknak csaknem a felét (44,9 százalék) ezek tették ki.
A nem támogatott igénylések kétharmada a feldolgozóiparból érkezett, főként húsfeldolgozókat (henteseket, mészárosokat, csontozókat) vennének fel a munkáltatók. 1300 egyéb segédmunkásnak, illetve 580-580 gyártósori összeszerelőnek és kézi anyagmozgatónak, csomagolónak kínáltak munkalehetőséget. Ezen felül a fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő foglalkozásaiban érkezett nagyszámú bejelentés, 340 főt vennének fel a munkaadók.
Nyugat-Magyarországon van a legtöbb új álláskereső
Minden régióban emelkedett a munkanélküliek száma, Nyugat-Dunántúlon 16, Közép-Dunántúlon 12,2 százalékkal lettek többen. Kimagaslik Győr-Moson-Sopron megye, ahol decemberhez képest 20,1 százalékkal többen vesztették el az állásukat. Még kiugróbbak a területi különbségek, ha az előző év azonos időszakához viszonyítunk, hiszen azokon a területeken nő a munkanélküliség, ahol egy évvel korábban még csökkentek ugyanezek az adatok.
Egy év alatt csaknem egyötödével (18 százalékkal) több álláskereső regisztrált a munkaügyi központoknál. Az első alkalommal belépő nem pályakezdők ötöde a feldolgozóiparban veszítette el a munkahelyét, ezt követően a legtöbben (15 százalék) a kereskedelemből, a járműjavításból kerültek utcára.
Az álláskeresők majdnem egyharmada tartósan munkanélküli, 148 200-an egy évnél is régebben nem tudnak elhelyezkedni. Ez egy év alatt 4,9 százalékos növekedést jelent. Januárban 184 600-an voltak jogosultak valamilyen álláskeresési ellátásra, 70 százalékuk járadékot kapott, a többiek álláskeresési segélyt. További csaknem 150 ezren – az álláskeresők harmada – részesült rendszeres szociális segélyben.
89 ezren vettek részt különböző aktív foglalkoztatási programokban, de novemberre 3,8 százalékkal kevesebben voltak, mint az azt megelőző hónapban. 2008-ban leginkább a képzésekben részt vevők száma emelkedett, 37,7 százalékkal. A negyedük Észak-Alföldön lakik, további ötödük Észak-Magyarországon. A bér- és járulékjellegű támogatásokat kapó munkanélküliek 46 százaléka is e két régióban él. A közhasznú munkavégzésben még nagyobb területi koncentrációt figyelhetünk meg: a résztvevők 35 százaléka Észak-Magyarországon, 20 százaléka az Észak-Alföldön lakik.
A pályakezdők nem lettek többen
Egy hónap alatt több férfi álláskeresőt regisztráltak, mint nőt, de mind a szakképzetlenek, mind a diplomások száma csökkent. A középfokú végzettségű, szakképzett álláskeresők száma nőtt – ez a gazdasági válság miatt bekövetkezett csoportos létszámleépítések miatt alakult így.
Az összes álláskeresővel ellentétben a pályakezdők száma – országosan vizsgálva – januárban lényegében stagnált, 41,7 ezren szerepeltek a nyilvántartásban. Győr-Moson-Sopronban, Budapesten és Pest megyében viszont átlagon felüli volt a növekedés: látható, hogy a pályakezdő álláskeresők is azokon a területeken lettek többen, ahol a gazdasági válság miatt többen váltak munkanélkülivé.
Újabb 5200 embert érinthet csoportos létszámleépítés
Januárban 56 munkáltató 5200 dolgozót érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi kirendeltségeken. Januárban 25-tel kevesebb cég akar leépíteni, mint az előző hónapban, az elbocsátásra ítélt munkavállalók száma viszont csak kisebb mértékben, 300-zal csökkent.
A legnagyobb létszámú leépítés ebben a hónapban is a Közép-Dunántúlra jellemző (1400 fő), majd Nyugat-Dunántúl következik a sorban, 1100 fővel, és már Hajdú-Biharban, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Budapesten is egyre több dolgozó feje fölött lebeg Damoklész kardja. A csoportos elbocsátással érintett munkavállalók több mint négyötödét a feldolgozóiparból menesztik, ebben az ágazatban az érintettek kétharmada 300 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok dolgozójaként veszítheti el az állását.
