A válaszadók több mint fele, 54 százalékuk gondolja úgy, hogy az érvényesüléshez folyamatosan képezniük kell magukat. Ám azoknak az aránya is magas (41 százalék), akik szerint a boldogulás inkább a jó kapcsolatokon múlik – áll a Szonda Ipsos legújabb felmérésében. Közel kétharmaduk tervezi, hogy továbbtanul: tízből négy-négy felnőtt a szakmai tudását akarja elmélyíteni vagy nyelvet tanulna, és minden ötödik megkérdezett valami újba is belekezdene. Az érettségi és a diploma megszerzése viszont csak az ezekkel nem rendelkező felnőttek 10-15 százalékának vonzó lehetőség.
A kutatásban ezer fő vett részt, és a 63 százalékuk tervezi, hogy a következő néhány évben továbbképzi magát. A tanulni szándékozók elszántságát jellemzi, hogy csaknem mindegyiküknek többféle elképzelése van. A négytizedük azt fontolgatja, hogy saját foglalkozásán belül keres majd valamilyen tanfolyamot. A negyedük még ennél is magasabb célt tűzött ki maga elé: új szakmát kíván tanulni.
Sokan tanulnának nyelvet, ám kevesen érettségiznének
Nyelvtanulásra is viszonylag sokan adnák a fejüket, a válaszadók több mint egyharmada továbbfejlesztené a mostani tudását, 22 százalékuk pedig egy újabb nyelvet tanulna meg. Az első csoportban főként az érettségizettek és a diplomások (51-56 százalék), valamint a fiatalok találhatóak (62 százalék). A 60 év felettieknek mindössze kettő, az alapfokú képzettségűeknek viszont 17 százaléka kíván beiratkozni nyelvtanfolyamra.
Az érettségi és a diploma megszerzését viszonylag kevesen tervezik. A középfokú végzettséggel nem rendelkezőknek csak a 14 százaléka akarna érettségizni. A felsőfokú oklevél megszerzése az érintettek 9 százalékának a vágyai között szerepel.
Kapcsolatok nélkül nem megy?
A lakosság 41 százaléka szkeptikus: szerintük a karrierhez nem az élethosszig tartó tanulás vezet. Úgy vélik, hogy a képzettség nem sokat számít, az boldogul, akinek jók a kapcsolatai.
A társadalom minden csoportjában a folyamatos képzés pártján lévők vannak többen, de amíg a diplomások és a fővárosiak körében az arányuk 64-65 százalék, addig a falvakban és az alapfokú képzettségűek körében az ezen a véleményen lévők tíz százalékkal kevesebben vannak. Az utóbbi két csoport 44-45 százaléka hangsúlyozta a kapcsolati tőke erejét.
