A vizsgálat rámutatott: a doktori képzés, a PhD – amely az alap- és a mesterképzést követő legmagasabb szint – elsősorban az egyetemi-kutatóintézeti tudósutánpótlásban játszik meghatározó szerepet. A tudományos fokozattal rendelkezők több mint fele ugyanis a felsőoktatásban helyezkedik el.
A kutatás rámutatott, hogy a versenyszférában és az államigazgatásban valamivel kevésbé értékelik a tudományos fokozattal rendelkező fiatal szakembereket. Azzal az állítással ugyanis, hogy a szakmai előrejutás szempontjából megérte megszerezni a doktori fokozatot, az egyetemi és a főiskolai oktatásban, illetve a kutatóintézetekben dolgozó doktoráltak 97-99 százaléka értett egyet.
Az államigazgatásban dolgozóknak a 77,5, a magánvállalatoknál alkalmazottaknak pedig a 83 százaléka értékelte úgy, hogy tudományos fokozata szerepet játszott szakmai karrierépítésében.
Míg a szakmai előrejutás szempontjából a PhD-sek 66,7 százaléka úgy gondolja, teljes mértékben megérte megszerezni a doktori címet, addig a munkaerő-piaci pozíció szempontjából már csupán 44,6 százalék elégedett maradéktalanul.
A kutatók rákérdeztek az egzisztenciális, anyagi helyzetre is. A PhD-sek 60 százaléka részben vagy teljesen elégedett jövedelmi helyzetével. Mindössze 26 százalékuk mondta azt, hogy anyagi szempontból megérte megszerezni a címet, harminc százalék szerint pedig egyáltalán nem – olvasható a Népszabadságban.
