Az amerikai munkavállalók 52 százaléka egy hétnél is kevesebb fizetett szabadságot vett vagy vehetett ki az elmúlt egy évben, és átlagosan kilenc héttel dolgoznak többet, mint Nyugat-Európában – írja az In These Times, a szakszervezeti mozgalomhoz kötődő chicagói havilap. Az USÁ-ban érinti a legtöbb embert a depresszió és a többi mentális rendellenesség a WHO és a Harvard Medical School kutatása szerint. A Gallup „napi boldogság–stressz index” felmérése alapján pedig csak a hétvégén és szabadságok alatt jókedvűek hosszabb ideig az emberek. Ezen folyamatok nyomán született például a „Vedd vissza az idődet” elnevezésű munkajogi kezdeményezés – a Humán Rent Press.
Itthon legálisan nem fordulhat elő
Arra hazánkban nem lehet példa, hogy valaki az összes szabadnapját végigdolgozza, ugyanis az törvénybe ütközik. Magyarországon mindenkinek ki kell vennie az adott évben a pihenőnapjait. Ha ezt nem teszi meg, és a Munkaügyi Felügyelet rajtakapja a munkaadót, akkor büntetést ró ki rá.
Persze gyakran előfordul, hogy a munkavállaló csak “papíron pihen”, valójában dolgoznia kell, és pénzben kapja meg a szabadságért járó összeget – mondta Hanti Erzsébet munkaügyi szakértő a FigyelőNetnek.
A munka megbetegít
A megszakítás nélküli, folyamatos munka súlyos egészségkárosodáshoz vezethet. Japánban, ahol először találkoztak a jelenséggel, külön szót is alkottak azokra az esetekre, amikor valaki halálra dolgozta magát: „karoshi”. Számos kutatás vizsgálta a túlzásba vitt munka okozta stressz egészségügyi hatásait. Ezek elsősorban mentális rendellenességek, mint az álmatlanság, folyamatos fáradtság vagy szorongás, de az elhízás és a szívbetegségek ugyanúgy közéjük tartoznak.
A stresszre a nők rosszabbul reagálnak, mint a férfiak. A Munkahelyi Biztonság és Egészség Nemzeti Intézete (National Institute for Occupational Safety and Health) korábbi kutatása megállapította, hogy az Egyesült Államokban 20 százalék körül van azon női dolgozók aránya, akik legfeljebb hatévente egyszer mentek szabadságra.
A legtöbbet Finnországban pihenhetnek a munkavállalók, ott 30 nap fizetett szabadság mellett 14 nemzeti ünnep járul hozzá a feltöltődéshez. Ezzel szemben Japánban és Kanadában a minimális szabadnapok száma évente mindössze 10. Az Egyesült Államok viszont az egyetlen olyan fejlett állam, ahol nincs szabályozva a kötelezően kiadandó szabadnapok száma.
