A társadalom érzékeli a munka világában a nőket érő hátrányos megkülönböztetést, azonban számos erős, elsősorban a férfiak körében tetten érhető előítélet akadályozza, hogy a nemek közötti különbségtétel megszűnjön.
A Humán Rent Európa országos, reprezentatív kutatása a hazai munkaerő-piaci feszültségek egyik legfontosabbjának, a nőket érő diszkriminációnak járt utána. A cél a figyelem felkeltése volt, Oláh László szakmai igazgató és Vida-Vranesics Szabolcs regionális igazgató szerint ugyanis a jelenlegi gazdasági nehézségek közepette még inkább oda kell figyelni a diszkriminációra. Mert amikor egy cég az előítéletek miatt mond le egy női munkatársról, akkor vállalati és nemzetgazdasági szinten is a hatékonyság, a termelékenység ellen tesz.
Nehezebb karriert csinálniuk
A megkérdezettek több mint fele szerint nőként nehezebb vezető szerepbe kerülni, mint férfiként. A válaszadók mindössze 20 százaléka tartja úgy, hogy nem igaz, és 22 százalék azok aránya, akik szerint az állítás igaz is meg nem is. Jelentős a különbség a probléma megítélésében a férfiak és a nők között. Előbbiek 46, utóbbiak 61 százaléka ért egyet azzal, hogy a nőket hátrányok sújtják a munka világában, ám a férfiak 25 százaléka úgy véli, ez a probléma nem is létezik.
A kérdezettek iskolai végzettsége nagyban befolyásolja véleményüket. A diplomások 62 százaléka szerint a nők nehezebben építhetnek karriert. A szakmunkásoknál 49 százalék vallja ugyanezt, és az összes csoport átlagában több mint 50 százalék, aki ezt a véleményt osztja.
Választani kell a család és a karrier között?
Arra a kérdésre, hogy a gyermekvállalás után a munkába visszatérő nők jobb vagy rosszabb munkaerőnek számítanak, a válaszadók 62 százaléka felelte azt, hogy rosszabbnak, és csak 7 százalékuk szerint válnak jobbá. A megkérdezettek negyede szerint nincs változás.
Egy nő Kevesebbet keres
A nemek közötti bérkülönbséget a válaszadók 16 százaléka nem tartja fontos kérdésnek, 46 százalékuk viszont nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a nők fizetése alacsonyabb, mint az ugyanolyan munkakörben dolgozó férfiaké. A nők 13, illetve a férfiak 19 százaléka ezzel szemben lényegtelennek tartja a kérdést. A szebbik nemhez tartozók 57 százaléka szerint ez nagyon fontos probléma. A férfiaknál ugyanez az arány csak 35 százalék.
A legfeljebb általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezők nagyobb része ítéli meg negatívan a helyzetet, 64, illetve 67 százalékuk választotta a „rosszabbnak” kategóriát. Az érettségizettek és diplomások 12, illetve 10 százaléka szerint lesz jobb munkaerő valaki szülés után.
A megkérdezettek többsége szerint a család és a munka csak nagy áldozatokkal vagy egyáltalán nem egyeztethető össze egy nő életében. A válaszadók több mint fele szerint jelentős áldozatot kell hozni valamelyik területen. Csak a harmaduk véli úgy, hogy a két feladat teljesen – vagy kisebb áldozatok árán – összeegyeztethető, 12 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem lehet mindkét szerepnek eleget tenni.
A válaszok megoszlása erős összefüggést mutat a lakóhellyel. A fővárosiak és a megyeszékhelyen élők közt vannak legtöbben (40 és 38 százalék), akik szerint családanyaként és dolgozó emberként egyaránt helytállni kisebb áldozat árán is lehetséges. A városok és a községek lakói viszont úgy vélik, hogy nagy áldozatot kell hozni vagy a karrier, vagy az anyaság területén.
Az is baj, ha egy nő szép
A magyar társadalom még mindig erős előítéletekkel viseltetik a dolgozó és különösen a vezető munkakört betöltő nőkkel kapcsolatban. A megkérdezettek nemtől függetlenül fontos szempontnak tartják egy nő karrierjére nézve a megjelenését. A válaszadók között többségben vannak (63 százalék), akik szerint a nők karrierjében megjelenésüknek nagy vagy kizárólagos szerepe van, és 14 százalékuk gondolja azt, hogy ez nem játszik szerepet.
A válaszadók 76 százalékát zavarná, ha a munkahelyén egy női főnöktől kapna utasításokat. Igen nagy a különbség a megkérdezettek neme szerint: a férfiak szignifikánsan nagyobb arányban – tízből négyen – felelték azt, hogy nehezen kezelne egy ilyen helyzetet, a nők kilenctizede számára viszont egy női főnök egyáltalán nem jelentene gondot.
A fővárosiak a leginkább előítéletesek ebben a kérdésben. Minél kisebb településen él a kérdezett, annál valószínűbb, hogy egyáltalán nem zavarná, ha egy nő lenne a főnöke. A községben élők 81 százaléka van ugyanezen a véleményen, míg a budapestieknek csak a 62 százaléka választotta ezt a lehetőséget.
