Kutatóintézetek becslése szerint az osztrák gazdaságnak pótlólag 350 ezer foglalkoztatottra lesz szüksége 2020-ig, ám a belső kapacitásból csak 200 ezer igény tűnik fedezhetőnek, a maradék kielégítésére külföldről kell embereket toborozni, illetve a hiányt bevándorlókkal pótolni.
A 2004-ben csatlakozott tagállamok polgárai közül a felsőfokú végzettségűek számára tennék kedvezőbbé és csábítóbbá az ausztriai munkavállalást. Különböző könnyítéseket és kedvezményeket kapnának.
Ausztria eddig főleg a kevésbé képzett munkaerőt vonzotta, az eddig bevándoroltaknak csupán 11 százaléka rendelkezik magasabb képzettséggel, miközben számos, elsősorban műszaki ismereteket igénylő ágazatban munkaerőhiány van az országban. Azt is hangsúlyozza a javaslat, hogy a bevándorlási feltételeknél nyomatékosan vegyék figyelembe a különböző ágazatok munkaerőigényeit. Ezek mellett a német nyelvtudás, a fiatal életkor (35 éven aluli) és képzettséggel rendelkező élettárs is sokat nyomna a latban.
A régi szabályozás is maradna
Az alacsony végzettségű külföldi munkavállalók számára a munkáltatók fenntartanák a szezonális igénybevételhez igazodó, határidőt kikötő régi szabályozást, például az idegenforgalomban és az erdőgazdaságban. Az ebbe a kategóriába tartozó bevándorlók továbbra sem kapnának családegyesítési jogot.
Az EU 2004-es kibővítése után Ausztria – Németországhoz hasonlóan – korlátozta a munkaerő beáramlását az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai államokból. A szabályozást először két évre alkalmazta, majd később újabb háromra meghosszabbította. Az EU-rendelkezések szerint a rendszer fenntartására lehetőség van 2011-ig.
Az illetékes tárcavezető, Martin Bartenstein elképzelése szerint jövőre teljesen megnyitnák a munkapiacot a közép- és kelet-európai országokból érkező szakmunkások előtt, a foglalkoztatási tilalom csupán a segédmunkások egy részére maradna fenn, 2011-ben pedig teljesen és véglegesen lebontanák a korlátokat.
