Az értelmi fogyatékosokat gondozó szakembereket és a családtagokat is figyelembe véve megközelítőleg 400 ezer emberre hat valamilyen formában ez a hátrányos megkülönböztetés – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben, amely a 2006-ban indított és most befejeződött átfogó vizsgálat eredményeit összegzi.
A családban senki nem dolgozik
Magyarországon csaknem 80 ezer értelmi sérült ember él. Közülük minden negyedik kerül intézetbe, többségük a saját családjában él. Folyamatos felügyeletük, gondozásuk miatt az egyik szülő általában feladja a munkáját, de a másik szülő számára is nehezebb a munkavállalás.
A fogyatékos emberek 41 százaléka így olyan családban él, ahol senki sem dolgozik. Az ápolási díj lehetőségével körülbelül 12 ezer család él, ezen belül körülbelül hatezer családnak ez az egyetlen stabil bevétele. A legégetőbb probléma a szegénység: négy családból három a létminimum alatti jövedelemből él. A családok csaknem fele semmilyen anyagi támogatást nem kap – derül ki a felmérésből.
A társadalom kirekeszti őket
A vizsgálat felhívta a figyelmet arra, hogy évtizedek óta megoldatlan a napközbeni elhelyezés problémája. Fogyatékosok számára hetven településen működik nappali intézmény, mintegy 2500 férőhellyel. A támogató szolgálatok száma 2003 óta ugrásszerűen emelkedett, 2006-ban csaknem 800 településen összesen 9153-an részesültek ebben az ellátásban. A szolgáltatást azonban kivették a kötelező önkormányzati feladatok köréből, így a jelenlegi – még mindig alacsony szintű – hozzáférés nem emelkedik, sőt a működő szolgáltatásokat várhatóan megszüntetik az önkormányzatok.
A családok élete szempontjából talán az anyagiaknál is fontosabb a társadalomból való kirekesztődés. A mindennapi élet legegyszerűbb mozzanatai is nehézséget okozhatnak, segítő kapcsolatok hiányában akár egy bevásárlás, egy nátha kezelése, a szomszéd utcába való eljutás is leküzdhetetlen akadályt jelenthet.
