A vállalatoknak egy újfajta belsőellenőrzési rendszert kínál egy ügynökség: az embereik beépülnek a munkahelyi kollektívába, majd jelentést tesznek a vezetőkről, a munkatársakról. A szolgáltatás még nincs egyéves, ám már tíz multinacionális és 25-30 kisebb ügyfelük volt – tudta meg a FigyelőNet Kovács Tamástól a VIA Agency kommunikációs vezetőjétől.
„A módszer Japánból ered, és főként a problémák megoldására, a vezető alkalmasságának vizsgálatára használják. Persze a tolvajokat is le lehet vele fülelni. Az egyik megbízónknál, egy könyváruház-hálózatnál például 5-6 milliós leltárhiány volt, ezért kellett beépülni hozzájuk. Egy másik esetben pedig a dolgozók annyira féltek a főnöktől, hogy nem mertek szólni az elromlott légkondi miatt. Az összes ügynek azonban csak a 20 százaléka végződik kirúgással, és nem csak negatív jelentések születnek” – magyarázta a vezető.
Álálláshelyet alkotnak nekik
A téglák valójában statiszták és színészek, az ügynökség a castingok során megpróbál mindenféle embertípust „bespájzolni”. Fiatalokat és időseket is alkalmaznak, a nagypapától a kisgyerekes anyukán át a középkorú, jólszituált úriemberig.
Kovács Tamás elmondta, hogy mindenkitől megkérdezik azt is, van-e valamilyen eredeti foglalkozása, milyen terület iránt érdeklődik. Ez azért fontos, mert előre tudnak tervezni, hogy a jövőben kit milyen céghez „közvetítenek” ki. A dolgozóik között van például programozó matematikus és ápolónő is. Ha a felkérésben szereplő munkakörre nem találnak embert, akkor a cég létrehoz egy álálláshelyet neki. Ilyenre is volt már példa: az egyik vállalatnál egy pluszadminisztrátor szerepében vették fel a kémet.
Morális problémát okoz az aknamunka
A VIA castingjainál a jelentkezőktől megkérdezik, hogy okoz-e lelkiismereti problémát számukra az effajta aknamunka. Ha a statiszták és a színészek azt mondják, hogy az elveikbe ütközik a feladat, akkor hoszteszként, statisztaként dolgozhatnak náluk más projektekben, senkit nem kényszerítenek.
A munkapszichológus szerint közösségi anomáliákhoz vezethet ez a fajta belsőellenőrzés – ahogy láthattuk például a múlt rendszer besúgóhálózatának demoralizáló hatását. Dr. Szirmay Ágnes elítéli a módszert, szerinte csakis egy paranoiás, gyanakvó főnök lehet képes ezt a szolgáltatást igénybe venni. „Más eszközökkel, egyenes úton is lehetne ellenőrizni a vezetőket és a munkahelyi légkört.”
A munkahelyi bizalom sérülése lehet a következménye annak, ha kiderül, hogy besúgó van a kollektívában. Az első gond magával a vezetéssel van: nem bíznak meg az embereikben. A másik problémát a munkaközösségnél szülheti: a dolgozók úgy érzik majd, elárulta őket a cég és a szeretettel fogadott új kolléga is. Ezután a munkások megtartása nagyon nehéz, talán lehetetlen feladat lesz – tette hozzá a pszichológus.
Az ügynökségtől úgy tudjuk, hogy lebukás még nem fordult elő a megbízásaik során. Tevékenységüket úgy próbálják álcázni, hogy amikor a jelentésük alapján kirúgnak valakit, a tégla még néhány hétig-hónapig tovább dolgozik, csak utána távozik a cégtől – nehogy a dolgozók összekapcsolják a két eseményt.
A jog kötéltáncosai
A pszichológus és a jogász egyetért abban, hogy etikailag igencsak megkérdőjelezhető a kollektívákba való beépülés. A szolgáltatás személyiségi jogokat sérthet, ha a tégla nemcsak a munkavégzést, hanem a munkahelyi emberi kapcsolatokat is jelenti a főnöknek. Ha például csak az irodai körülményeket ellenőrzik ezzel a módszerrel, akkor az nem ütközik jogszabályba – mondta dr. Sipos Márta munkajogász a FigyelőNetnek.
A cégek szemérmesek?
A MÁV sajtószóvivője, Kavalecz Imre felháborodott még a gondolattól is, hogy a vállalatuk ilyen módszert is alkalmazhatna. „Nem működik nálunk besúgás, nem is tervezzük, hogy felvesszük a kapcsolatot az ügynökséggel” – mondta.
Az OKI Systems Kft. családias cég, a vezetője azonban elgondolkodott a lehetőségen. „Ha sehogy másképp nem tudnék megoldani egy problémát, talán belevágnék, bár nem tartom etikusnak. Szerencsére mivel a cégünk kicsi, jó a kommunikáció az alkalmazottak között. És ha a munka alapja a feltétlen bizalom, akkor nincs szükség ilyesmire. Destruktív lenne mind a cég, mind a dolgozók szempontjából, ha a vezető ezzel tartaná rettegésben a munkatársakat Szerintem erre inkább a multiknak lehet szükségük” – mondta Érdi-Krausz Gábor ügyvezető igazgató.
A statisztaiskolát végzett Király Diána először rettentő mocskos dolognak tartotta az efféle spionkodást. „Nem biztos, hogy tükörbe tudnék nézni, ha ezt csinálnám” – mondta. Aztán végiggondolta: biztos lenne annyi pénz, amiért elvállalná a beépülést. Az viszont biztos, hogy csak egy alkalommal lenne képes rá, többször nem. Dr. Szirmai Ágnes szerint „egy olyan ember, aki rendszeresen és szívesen árulja be a ’munkatársait’, nem biztos, hogy egészséges”.
