A papok, lelkészek és egyházi foglalkozásúak havi alapbére és bruttó keresete 2000-ről 2005-re összességében nőtt: a bér a háromszorosára, a kereset pedig mintegy 210 százalékkal – írja a HVG a Szakmák Könyve adatai alapján.
A megyénkénti kereseti különbségek eltérnek az összes hazai foglalkozási ág átlagától. Az egyházi foglalkozásúak körében a Fejér megyeiek vitték haza a legtöbbet, itt a havi kereset átlagosan csaknem 80 ezer forinttal múlta felül az országos átlagot, viszont több mint 40 ezer forinttal maradt az országos átlag alatt a Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei papok fizetése. A nők a kevés releváns adat szerint e munkakörben is kevesebbet keresnek a férfiaknál.
Csak az ötödük nő
A papok vagy lelkészek minden korcsoportban, teljes létszámukban alkalmazottként dolgoznak. A foglalkoztatottaknak átlagosan az ötöde volt nő, ezen belül a fiatalok körében 30, az 50 év fölöttieknél 10 százalék az arányuk.
Kisebb arányban jelennek meg álláskeresőként a munkaügyi hivatali regisztrációban, mint az összes hazai foglalkozási ág átlaga. Az álláskeresők 10 százaléka pályakezdő, s arányuk egyre csökken. Papokat, lelkészeket és egyházi foglalkozásúakat a munkáltatók nem a munkaügyi hivatalokon keresztül keresnek, 2006 tavaszán például egyetlen állást sem kínáltak nekik.
