Három olyan közmunkaprogram indult, illetve indul május elején, amely partnerségben valósul meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium társtárcáival és a versenyszféra képviselőivel: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, illetve a Honvédelmi Minisztériummal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, a MÁV Zrt.-vel és a Magyar Közút Kht.-val. A programok azt a kormányzati szándékot tükrözik, hogy a segély felvétele helyett inkább a munkavállalást ösztönzik.
A versenyszféra képviselői 1,62 milliárdot adtak be a „közösbe”. A kooperáció miatt tehát egy-egy közmunkaprogramban 40-60 százalékkal több ember dolgozhat, mintha kizárólag állami forrásokat használnának. Az erdőművelési, a közúti és vasúti ágazatokban megkötött megállapodások olyan területeket is érintenek – köztük a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket is –, ahol az elsődleges munkaerőpiacon évek óta nem volt számottevő bővülés, az ott élő álláskeresők többsége képzetlen, 45 év feletti.
Fél év munka garantált
A közúti közmunkaprogramban 600 millió forintból 740-en dolgozhatnak fél évig az ország minden régiójában, a munkások többsége hátrányos helyzetű településen él. Az április közepén indult vasúttisztasági programban egymilliárd forintból 1100 ember kap 6 hónapig munkát, összesen 80 településről toborozták a közmunkásokat.
A legrégebbi közmunkaprogram az erdőművelési, és erre fordítható a legtöbb pénz. Mintegy kétmilliárd forintból 2200 ember 6-8 hónapos foglalkoztatása valósulhat meg húsz erdészeti vállalatnál.
Az elmúlt évek során több mint 8 milliárd forinttal bővítették a közmunkára fordítható összeget, ez önmagában 14 ezer munkanélküli 5-7 hónapos foglalkoztatását fedezte. A téli-tavaszi közmunkaprogram során több mint 13 ezer ember végzett közmunkát, ez a szám a jövőben még kiegészül idegenforgalmi és vízügyi programokkal. Így júniusban már 15 ezer munkanélküli vesz részt a közmunkaprogramokban.
Képzés is jár hozzá
A közmunka olyan, nem nyereségérdekelt, nyilvános pályázati rendszerben működő, helyi és térségi, néha országos célokat szolgáló foglalkoztatási program, amely a munkát gyakorlati képzéssel kapcsolja össze, hiszen a foglalkoztatottak legalább 15 százaléka OKJ-képzést kap. A dolgozók szociális juttatásokat, ebédjegyet, iskolakezdési támogatást is igényelhetnek, emellett munkatapasztalathoz jutnak.
