Az országban a foglalkoztatási szint évek óta rendkívül alacsony, 57 százalék, miközben a Magyarország által is elfogadott lisszaboni program 70 százalékot ír elő. Ennek javításához elengedhetetlen a munkára rakódó terhek csökkentése, e nélkül várhatóan nem javul a közeljövőben az ország versenyképessége. Magyarországon „kevés ember sok adót fizet” – foglalta össze Simor a problémát.
Hangoztatta emellett, hogy Magyarországon kimagaslóan nagy, mintegy 800 ezer fő a rokkantnyugdíjasok száma, holott ezt a lakosság átlagos egészségi állapota nem indokolja. Egyúttal az is gond a véleménye szerint, hogy kifejezetten alacsony az 55-64 év közötti foglalkoztatottak aránya és a fejlett országokhoz képest alacsonyabb, 57 év a nyugdíjba vonulás átlagos életkora.
A szociális kiadásokat át kell alakítani
A jegybank elnöke szerint elengedhetetlen a fiskális konszolidáció folytatása, az államháztartási hiány további lefaragása. Ennek során szükség van arra, hogy a költségvetés kiadási oldalához is hozzányúljanak, a szociális kiadásokat át kell strukturálni, és erőteljesen csökkenteni is szükséges azokat.
A Magyarország által fenntartott jóléti rendszer az ország fejlettségéhez mérten túlméretezett Simor szerint. A gyermeknevelési támogatások például egy 2003. évi összehasonlítás alapján a GDP 0,8 százalékát érik el, ez azonban nem látszik a születendő gyermekek számában, holott ezzel az aránnyal megelőz olyan sokkal fejlettebb országokat, mint Norvégia, Izland vagy Svédország.
