A központi program célja az, hogy összefogja az önálló intézményi rendszereket. A fejlesztések segítségével az Educatio Kht. folyamatosan nyomon követi, figyeli az egyetemek, főiskolák pályakövetési rendszereit, feldolgozza az adatokat. Ezután közvetítik azokat az államigazgatás, a felsőoktatásba jelentkezők, a hallgatók, az intézmények, valamint a munkaerőpiac felé, de az adatok begyűjtése, tárolása és a szaktanácsadás is a rendszer része lesz majd. Az előzetes tervek szerint a program kialakítása idén februártól 2010 januárjáig tart.
A projekt másik része az intézményi szintet célozza meg. Az egyetemek és főiskolák autonómiájuk keretei között maguk döntik el, hogy a kiemelt projektben létrehozott modell alapján vagy saját fejlesztéssel alakítják ki a pályakövető és alumni rendszert. Mindkét esetben figyelembe kell azonban venniük az egységes pályakövetési módszertant. A feladatuk az adatgyűjtés, illetve pályakövető információs rendszerek, szolgáltatások működtetése lesz. Az érintett iskolák emellett közreműködnek a tartalmi fejlesztésben, és használhatják az adatokat a napi oktatási és kutatási feladatokban. A szeptemberben induló projektnek 2010 októberéig be kell fejeződnie.
A cél az intézményi pályakövetési rendszerek módszertani modelljének kidolgozása, az ehhez szükséges informatikai háttér fejlesztése. Az intézmények teljes köre számára hasznosítható modellt dolgoznak ki, melyet az összes állami fenntartású intézmény alkalmaz majd 2010-től.
A hallgatók is profitálhatnak belőle
A pályakövetéssel a diákok is információkat kaphatnak a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon történő elhelyezkedésről, de tájékoztató adatbázisok is a rendelkezésükre állnak majd. Emellett az érdeklődők a pályaorientációs tanácsadáson megtudhatják azt is, mely szakmákra van kereslet. Az intézményi adatok feldolgozása, elemzése alapján fel lehet vázolni a képzési területre vagy az egyes iskolákra vonatkozó általános tendenciákat, rangsorok alakíthatók ki, statisztikai mutatókkal támaszthatók alá a munkaerő-piaci elvárások és a képzés hasznosíthatósága.
A rendszer kompatibilis lesz a munkaügyi központ adatbázisával, így a diplomások foglalkoztatási helyzete átláthatóbbá válik. Kommunikációs kapcsolat létesül a nemzetközi diplomás munkaerő-piaci adatbázisokkal, továbbá létrehoznak egy hazai és nemzetközi pályakövetési, elhelyezkedési információkat tartalmazó többnyelvű tájékoztató portált is.
Még kevés helyen működik
A felsőoktatási törvényben szerepel a végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzetének nyomon követése. Az adatszolgáltatás önkéntes, tehát a végzett hallgató nem köteles visszaküldeni a kérdőívet vagy válaszolni a feltett kérdésekre.
Az intézmények készen állnak a rendszer bevezetésére, bár szinte sehol nem működik zökkenőmentesen a pályakövetés. A BME Diákközpontja például a végzés után másfél évvel végzi el az utókövetéses felmérést. Ekkor a munkatársak kérdőívet töltetnek ki a volt hallgatókkal, hogy megtudják, hogyan boldogult az „öregdiák”. Természetes azonban, hogy az összes végzettet nem tudják megkeresni, vagy ha meg is találják, általában csak az küldi vissza a kérdőívet, akinek sínen van az élete.
