Ma is sok olyan vállalat van a piacon, amely különbséget tesz a főiskolai és az egyetemi diploma között – mondta Hajdú Csongor, a Frissdiplomás Kht. vezetője a FigyelőNetnek. Főként gazdasági és műszaki területen találhatunk olyan cégeket, amelyek kimondottan az alapképzést végzetteket várják, ugyanis ezek a diplomások erős gyakorlati oktatást kaptak.
Egy BSc-t – vagyis korábban főiskolát – végzett gépészmérnök például olyan munkát is elvállal, ahol a fizikai munkásokhoz közelebb dolgozik, gyakorlatiasabb, és nem csak a tervezés vagy a kutatás lebeg a szeme előtt. „A munkaadók visszajelzése azt mutatja, hogy a főiskolai diplomát szerzett alkalmazottak hozzáállása, tudása ebből a szempontból jobb. A bankszektorból is halljuk, hogy egy, a Budapesti Gazdasági Főiskoláról kikerült pénzügyi szakembert szívesebben alkalmaznak banki ügyintézőként, mint egy volt corvinusost” – tette hozzá Hajdú Csongor.
Szelektálja a diplomásokat
Általában jó pontnak számít a munkáltatók körében, ha valaki továbbképzi magát, nagy a tudásvágya. A mesterképzésnek még nincs kialakult piaci helyzete, a munkaerőpiacnak is meg kell még tanulnia, hogy hogyan kezelje az MSc-t végzetteket. Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója azt tanácsolja az alapképzésben részt vevő fiataloknak, hogy inkább a munka mellett tanuljanak tovább. „Az is nagyon fontos kérdés, hogy szükség van-e az újabb diplomára. Mert senkinek nem szabad csak azért felvételiznie, hogy még valamit tanuljon, hogy legyen egy újabb papírja. Csak akkor van értelme, ha a tudását szélesíti ezáltal” – mondta.
Cservenyák Tamás, a DBM Hungary tanácsadó cég ügyvezető partnere amiatt tartja nagyon jónak a mesterképzést, mert szelektálja a diplomásokat. „Az utóbbi években, évtizedekben egyre több felsőfokú intézmény alakult, a végzettek száma is óriási, a munkaerőpiac pedig nem tudja felszívni őket. Ezért kell valami, ami alapján a cégek ki tudják szűrni a legjobbakat”.
Az InDeed ügyvezető igazgatója ezzel nem ért egyet: dr. Csík Klára szerint a munkáltatók az átlagos munkavállalókat kedvelik, ezért az érvényesüléshez bőven elég a BSc-fokozat, hiszen így jobban be lehet tanítani a dolgozót. „Ha valaki mester lesz, de gyakorlatot nem szerez, akkor nem tudják a cégek hasznosítani a tudását. Ha valaki az alapképzés után azonnal jelentkezik a mesterképzésbe, akkor úgy tűnhet a munkáltatóknak, hogy lébecol a munka alól, nem akar dolgozni, hanem kitolja addig a tanulóéveket, amíg csak lehetséges. Évtizedekig vállalatvezetőként dolgoztam, szerintem ezt a cégek nem díjazzák” – fűzte hozzá Csík Klára.
Magasabb fizetést kap egy mester?
Fazekas Zsolt szerint mindenképp díjazzák a vállalatok a magasabb végzettséget, vannak olyanok, ahol az egyetemi diplomával rendelkezők érezhetően több fizetést kapnak, mint a volt főiskolások. Ezzel szemben Csík Klára azt vallja, hogy a jövőben semmiféle különbséget nem fognak tenni a munkaerőpiacon a két képzési szint között.
Hajdú Csongor egyik véleményt sem utasítja el: úgy véli, lesznek különböző munkakörök, amelyeknél elvárják a mestervégzettséget, ezeknek értelemszerűen nagyobb presztízse lesz, és jobban honorálják majd a dolgozók munkáját. „Azonban itt csak a kezdő fizetésről szabad beszélni, hiszen ami utána jön, már nem a végzettségtől, hanem az egyén kompetenciáitól függ” – mondta a Frissdiplomás Kht. vezetője. Cservenyák Tamás szerint is magasabb lesz a kezdő fizetése egy MSc-t végzettnek, ám utána már a teljesítmény, a tehetség, a munkabírás és az ambíció, a karrier tudatos építése határozza meg, hogy mennyi lesz a jövedelme.
