A korábbi évekhez hasonlóan a Munkaerő-piaci Alapból a közcélú munkákra biztosított éves keretet az egyes településeknél az idén is az első féléves tényleges felhasználáshoz igazítják – áll a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyeztetés alatt álló kormányrendelet-tervezetében. Azoknál a településeknél, ahol az első félévben kevesebbet költöttek közcélú munkára, ott csökkentik az éves keretet, az így megtakarított pénzből azok az önkormányzatok nyerhetnek el többletforrást, ahol átlag feletti a közcélú foglalkoztatás. Így a rendelkezésre álló országos keret egészét felhasználhatják, több közcélú munkásban gondolkozhatnak az önkormányzatok.
Kezdetben nem volt népszerű
A közcélú munka 2000 májusa óta kötelező azoknak, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek, ez az intézmény váltotta fel a jövedelempótló támogatást. A munkanélküliek a rendszeres szociális segélyt már csak úgy kaphatják meg, ha előtte legalább egy hónapnyi közcélú munkára vállalkoztak, amely hasznos lehet az adott településeknek, mert általában közfeladatokra szervezik, ugyanakkor az álláskeresők munkavállalási hajlandóságát is erősíti.
A lehetőséget korábban nem nagyon használták ki az önkormányzatok, az első évben az egész országban összesen 6 000 közcélú foglalkoztatott volt. Néhány év múlva viszont a számuk meghaladta a százezret. Egyes térségekben azonban a rendelkezésre álló keretet nem használták fel, máshol pedig kevésnek bizonyult a pénz. Ezért alkalmazzák 2003-tól a kiegyenlítő mechanizmust.
A munkák fajtái
A közcélú, a közhasznú és a közmunkaprogramok – a munkák jellegét tekintve – hasonlóak a településeken. Általában kommunális, köztisztasági, parkgondozási feladatokról, a helyi középületek felújításáról van szó, de házi gondozást is bíznak ezekre a személyekre.
Nem ugyanaz a közhasznú és a közcélú munka
A rendszeres szociális segélyre és a közcélú munkára is a Munkaerő-piaci Alap biztosítja a pénzt. A keretet viszont a központi költségvetésnek adják át, az önkormányzatok normatív támogatásként jutnak hozzá a finanszírozáshoz.
A másik, ugyancsak az önkormányzatok által szervezett közjellegű munka, a közhasznú munka finanszírozása más, erre a keretet a Munkaerő-piaci Alap a regionális munkaügyi tanácsoknak elosztott decentralizált keretéből közvetlenül kaphatják meg. Régionként változó, hogy a helyi szokások alapján a decentralizált keretből milyen arányban juttatnak pénzt a közhasznú munkára. Az önkormányzatok rész vesznek a Közmunka Tanács által irányított közmunkaprogramokban is.
