találhatunk közöttük gazdasági, műszaki vagy egészségügyi képzést egyaránt. A
legtöbben a közigazgatási (200 fő), illetve a gazdálkodási és menedzsment
szakot (181 fő) választották. A harmadik legnépszerűbb egy felsőfokú szakképzés
lett: a csecsemő és kisgyermek nevelő-gondozó, ide 139 jelentkezés érkezett. Csaknem
hasonló számban, 120-an jelentkeztek szociálpedagógia szakra.
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ adatai szerint
a Zsigmond Király Főiskola volt a „favorit”, ide összesen 230-an adták be a
lapjukat. A második a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kara
volt, 202 fővel, és csak két jelentkezővel maradt el mögötte a harmadik helyen
végzett Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara.
Főként költségtérítéses képzéseket kínáltak
Míg a tavaszi eljárásban a felvételizők négyötöde az
államilag támogatott képzést jelöli meg, addig a februárban induló képzések
esetében a költségtérítésesek vannak többségben (68,4 százalék). Az őszi
eljárásban eleve kis számban hirdettek meg az intézmények nappali alapképzéses
szakokat. Így nem meglepő, hogy a februárban induló képzésekre jelentkezők
teljesen más tagozatokat preferálnak.
A frissen érettségizettek döntő többsége tavasszal felvételizik,
az ő jelentkezésükben elsősorban a nappali tagozat dominál – háromnegyedük
választotta ezt a munkarendet 2007-ben, a megelőző években pedig ennél is
többen. A februári képzésre jelentkezők viszont a levelező tagozatot részesítették
előnyben: 62 százalékuk jelölte ezt a munkarendet, a nappali tagozat aránya
pedig mindössze 19,5 százalék. Általános tendencia, hogy az esti tagozatos
képzés évek óta egyre inkább háttérbe szorul, az arány jelenleg 4,4 százalék
volt.
A jelentkezők közül mindössze 13,2 százalék nem nyert
felvételt a választott képzésre. Ez inkább a nappali tagozat esetében volt
jellemző, annak részaránya a felvételizők körében 16,4 százalék.
Népszerű volt a mesterképzés
Teljesen más képet mutat a képzési formák szerinti
megoszlás, mint a tavaszi eljárás esetében. Ez utóbbinál a túlnyomó többség
értelemszerűen az alapképzést választja. Az őszi jelentkezési időszakban
azonban az alapképzés mellett – melynek aránya 50 százalék felett van – a
mesterképzés és a felsőfokú szakképzés is megjelenik 20-25 százalékban. Mindez
arra utal, hogy a jelentkezők összetétele és így preferenciái lényegesen
eltérnek a szeptemberi képzésre jelentkezőkétől.
2008-ban számtalan új MA-program (mesterképzés) indul, így a
2008 tavaszán benyújtott jelentkezések minden bizonnyal merőben másképp
alakulnak majd, mint a tavalyiak.
—-Több nő jelentkezett—-
Mint az már az eddigiekből is látható volt, a februárban
induló képzések „célcsoportja” más, mint a szeptemberben induló képzéseké. Ez
különösen jól megmutatkozik, ha a felvételizők életkorát vesszük szemügyre. Míg
a tavaszi eljárásban 23 évnél fiatalabb a jelentkezők mintegy háromnegyede,
addig az őszi eljárás elsősorban az idősebbeket vonzza: a felvételizők
négyötöde idősebb 23 évesnél. Jelentős számban vannak, akik már 30 év körüliek
vagy idősebbek.
Mint a felsőoktatásban általában, a februári képzéseknél is
– ha lehet, még hangsúlyosabban – jellemző a női többség: arányuk nagyjából
kétharmadot tesz ki a jelentkezők között.
Kevesebben jöttek gimnáziumból
A februárban induló képzésekre jelentkezők körében mintegy
5-6 százalékkal alacsonyabb a gimnáziumban érettségizettek aránya, a
szakközépiskolában végzetteké pedig magasabb a tavaszi eljárásban
jelentkezőkhöz képest. Tehát előképzettségben van ugyan eltérés, de az nem
nagymértékű, és összefügghet a képzési kínálattal.
A nyelvvizsgával rendelkezők aránya 35 százalék. Ez az érték
lényegében megegyezik a tavaszi eljáráséval. Ugyanakkor nyelvvizsgatípusonként
tapasztalhatunk eltéréseket: a februári képzésekre jelentkezők között kisebb a
középfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezők aránya, más típusok pedig itt
magasabb számban vannak jelen.
