Az International Social Survey Programme (ISSP) megbízásából a TÁRKI által végzett Work Modul 2005 nemzetközi kutatás során két kérdést tettek fel. Arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszadó szerint milyen viszonyban áll egymással család és a munka, és vajon az egyik akadályozza-e a másikat. A válaszokból egyértelműnek tűnik, hogy a családi élet sokkal kisebb mértékben akadályozza a munkahelyi feladatokat, mint a munkahely a családi életet.
Ha háttérbe szorul a család
Németország keleti részén, Szlovéniában, Bulgáriában, Svédországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban a megkérdezetteknek kevesebb, mint 40 százaléka érzi csak, hogy munkája nincs negatív kihatással az otthoni létre. Ezekben az országokban vannak a legtöbben, akik úgy érzik, hogy a munkahelyi feladatok akadályozzák a családi életet.
Oroszországban, Csehországban, Írországban és a dél-európai országokban ehhez képest sokaknak nem okoz problémát a munka és a család összeegyeztetése. Oroszország van a legjobb helyzetben, a megkérdezettek csaknem kétharmadát szinte soha nem akadályozza a munka a családi életben.
Magyarországon a helyzet átlagosnak mondható, nagyjából a megkérdezettek felének nem jelent gondot a két élettér összeegyeztetése, ezzel Norvégiához és az Egyesült Államokhoz állunk közel. Skandináviában és Nyugat-Európában ennél kevesebben érzik úgy, hogy a munkahely nincs negatív hatással az otthoni életre.
Nyugaton inkább akadály a család, mint Keleten
Magyarország áll első helyen, a lakosság csaknem 90 százaléka szerint a család nem akadályozza a munkát. Bulgáriában ugyan kevesen vélték ezt így (59 százalék), de Magyarországhoz hasonlóan a többi posztszocialista országban szintén sokan (80 százalék körül) érzik úgy, hogy a család nem zavarja a munkájukat.
A nyugat- és dél-európai országok lakói közül kevesebben vannak, akiket az otthoni élet nem akadályoz, de még itt is megközelítik a háromnegyedes arányt. A svájciak felét viszont gátolja a család a munkavégzésben.
