A következő hét évben a jelenlegi 4,5 százalékról 8-10 százalékra kellene bővíteni a távmunkában foglalkoztatottak arányát közelítve az európai uniós 14 százalékos átlaghoz – közölte Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke. Az Országos Távmunka Konferencia szünetében tartott tájékoztatón dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter arról szólt, hogy a jövő év elején két olyan program is indul, amely a távmunkában való foglalkoztatást segíti.
Kiss Péter kancelláriaminiszter a konferencián elmondta: az uniós források közvetlenül a távmunkát vállalók és a távmunkában foglalkoztatók összehozására, a kapcsolatok építésére is fordíthatók. A Távmunka Tanács, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal közösen indítandó programja 14-15 milliárd forintot használhat fel a következő két évben egyrészt szervezési, módszertani, képzési, kommunikációs feladatokra, másrészt a korábbiakhoz hasonlóan arra, hogy a távmunkában foglalkoztató munkáltatók bizonyos ideig bértámogatásban részesüljenek. A célkitűzés, hogy 8 ezer új távmunkahely létesüljön, és a program körülbelül 600 vállalkozást kíván megnyerni, de közvetett hatásként, beszállítói cégeknél akár 40 ezer új munkahely is létesülhet.
Simon Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai uniós átlaghoz való felzárkózáshoz elsősorban a munkáltatóknak kell felismerniük a távmunka gazdasági előnyeit, illetve meggyőződniük arról, hogy technikailag ugyanúgy kontrollálhatók az ilyen munkavállalók, mint a hagyományos munkahelyeken. Bizonyított, hogy a hagyományos munkakörök távmunkába szervezésével akár 30-50 százalékos költségmegtakarítás érhető el az ingatlan-fenntartási költségeknél, illetve azzal, hogy egyes területeken eltérő a bérszínvonal. A Távmunka Tanács elnöke szólt arról is, hogy a távmunkában a dolgozók jobban meg tudják szervezni tevékenységüket, és ez akár 60-70 százalékkal javíthatja a munka hatékonyságát.
