A cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a jól képzett munkaerő-utánpótlás megszerzésére, emiatt szívesen képviseltetik magukat felsőoktatási állásbörzéken, ahol közvetlen benyomást, tapasztalatot nyerhetnek a végzős hallgatókkal, pályakezdő fiatalokkal kapcsolatban. Ma már a fiatalok is tisztában vannak a börzék jelentőségével. Itt kipróbálhatják, hogy képesek-e magukat értékesíteni. Sokan már profi álláskeresőként jönnek a standokhoz, de még mindig akadnak bóklászók, s néha még a cégnevet sem tudják kiejteni, ami sikeres bemutatkozásnak semmiképp sem nevezhető.
A fiatalok felkészülnek
A személyzeti tanácsadók tapasztalata szerint a Corvinus KarrierExpon és a Műegyetemi Állásbörzén is egyre több fiatal tudatosan készül a kiállításokra. Aki manapság komolyan veszi a karrierépítést, az biztosan nem mulasztja el ezeket a fórumokat, minden nagyobb, a szakmájába vágó állásbörzén részt vesz. A pályakezdő, frissdiplomás jelöltek tudják: a több példányban kinyomtatott, többnyelvű önéletrajzzal, az üzleties megjelenéssel, valamint proaktív, érdeklődő hozzáállással igen jó benyomást tehetnek a megfelelő szakemberre „vadászó” cégek képviselőiben.
Kilátogatókból nincs hiány (Fotó: yatoo, FN Tudósító)
Meglehetősen gyakran találkozunk azzal, hogy az álláskereső fiatalok kifejezetten azzal a szándékkal szólítják meg a kiállító cégek munkatársait, hogy tanácsot kérjenek tőlük arról, mit érdemes tanulni. Fontos kérdésük, hogy érdemes-e szakosodni és hová, mely szakirányra célszerű beiratkozni, jelenleg milyen pozíciókba keresnek munkatársakat, illetve hogyan készítsék el önéletrajzukat.
Ugyanakkor a „bóklászó” réteg is megtalálható, aki csak úgy szétnéz, alapvető hibákat ejt a bemutatkozásnál, s ezzel természetesen nem hagy mély nyomot munkaadókban. Az is kiderült, hogy az állásbörzékre érkezők között jelentős számban vannak olyan fiatalok is, akik nem tudják pontosan, mivel is foglalkoznak a munkaerő-közvetítő cégek, és az álláskeresés folyamatában hol és milyen szerepet játszanak.
A cégek elvárják a munkatapasztalatot
Az álláspiacon az a tendencia, hogy a cégek többsége már a pályakezdő, frissen végzett fiataloktól is elvár valamiféle céges környezetben szerzett munkatapasztalatot. Ez az üzenet már bizonyosan átment a fiatalok felé, ugyanis az állásbörzéken sok alsóbb éves egyetemista, főiskolás a gyakorlati álláshelyek felől érdeklődött.
Egyre több cég keres embereket gyakornoki pozíciókba, olyan fiatalokat, akik még nem fejezték be az iskolát. Nem titkoltan az a vállalat szándéka, hogy megpróbálja kiválogatni maga számára az ambiciózusabb, élelmesebb diákokat, akik már idejekorán belekezdhetnek karrierjük építésébe. Megfelelő tréningekkel, betanítással és az adott cég kultúrájának átadásával így a számára legmegfelelőbb, szakmailag felkészült, rugalmas munkaerőt „neveli ki”.
Azt veszik fel, akit ismernek
A cégek körében egyre jellemzőbb az is, hogy a szakmai gyakorlaton már bizonyított kollégák számára kínálják fel első körben az újonnan megnyíló vagy megüresedő álláslehetőségeket. Többségük konzekvensen ragaszkodik ahhoz, hogy kezdetben gyakornoki pozícióban alkalmaz valakit. Majd ezt követően – és csakis abban az esetben, ha megállta a helyét a szakmai gyakorlaton –, nyílik meg számára a komolyabb lehetőség is a vállalaton belül.
Azok a diákok pedig, akik külföldön szerzett szakmai gyakorlatot is fel tudnak mutatni, még vonzóbbak lehetnek a cégek számára, naprakész nyelvismeretük, multikulturális közegben való jártasságuk és rugalmasságuk okán.
