A szakképzés irányítása tavaly a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz (SZMM) került annak a folyamatnak a részeként, amelynek célja a szakképzés és a foglalkoztatáspolitika összehangolt irányítása. Emellett a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében létrehozott 16 térségi integrált szakképzési központban (TISZK) már az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ), valamint az új szakmai- és vizsgakövetelményeknek megfelelően tanulnak a diákok.
Kapcsolódó linkek
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Több elismerést a fizikai munkásnak!
A munkáltatók jelentős része elvárja, hogy a pályakezdő tudja, mit jelent dolgozni, hogyan működik egy szervezet. Ezért módosították a szakképzési törvény gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló törvényt, ösztönözve a munkaadókat arra, hogy növeljék a tanulószerződések számát.
Többek között a szakképzés és a gazdaság kapcsolatát erősíti az az együttműködési megállapodás is, melyet az SZMM februárban kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. A megállapodás fő célja a szakképzés versenyképességének erősítése, a fizikai szakmák társadalmi megítélésének javítása.
A cél a munkaerő-piaci kereslet-kínálat közelítése: a jövőben a szakképző intézmények a gazdaság valós igényeinek megfelelő számú és végzettségű szakembert képeznek. (Fotó: sxc.hu)
A gazdaság szereplői is részt vállalnak a képzésben
Csak a TISZK-ek kapnak támogatást
Az intézményi átalakítás ösztönzésére olyan támogatási rendszert alakítanak ki, amelyben csak a TISZK-ek jutnak fejlesztési forrásokhoz, célhoz kötött felhasználási kötelezettséggel. A szabályozás átalakításával és az 1500 fős minimális tanulólétszám előírásával biztosítják, hogy a regionális szakképzési igényekhez alkalmazkodjanak a központok.
Nagyobb szerepet kapnak a szakképzés irányainak (azaz a szakképesítések) és arányainak (a szakirányok szerinti tanulólétszám) meghatározásában, és a képzés fejlesztésében a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB), valamint a gazdasági kamarák. A bizottságok összetétele is megváltozik: nő a gazdaság szereplőinek részvétele a képzésben, a társelnöki funkciót a kamarák képviselője látja majd el.
A tartalmi fejlesztés eredményeként az új OKJ-ben szereplő szakmák oktatása moduláris rendszerűvé vált. Ezek egymásra épülnek, így biztosítják az adott szakterületen a továbblépés lehetőségét, a magasabb képesítés megszerzését, a szakmák közti átjárhatóságot – alkalmazkodva a munkaerőpiac igényeihez.
Pályakövetési és munkaerő-keresleti adatbázis
A feladatok között szerepel a pályaorientáció, a pályatanácsadás és a pályakövetés rendszerének fejlesztése is. A létrejövő adatbázisban – az élethosszig tartó tanulás koncepciójának megfelelően – mindenki megtalálja majd a számára szükséges információkat. A pályaválasztás előtt állókat pályaismertető, foglalkozásokat bemutató filmek segítik a döntésben.
A pályakövetési rendszer a frissen végzettek elhelyezkedéséről szolgáltat majd adatokat, ezzel segítve a pályaválasztási döntést. A munkába állók vagy munkát keresők pedig átfogó tájékoztatást találnak a hazai oktatási és munkaügyi rendszerről, a munkaerő-keresletről, a túltelített szakmákról és a szakmák szerinti bérekről.
