Pénzügy

Magasabb iskola – hosszabb élet

admin
admin

2007. 08. 15. 18:20

Korábban a diplomás férfiak egyharmada, ma a fele éri meg a 80. évet, húsz évvel ezelőtt még minden második nő meghalt 80 éves koráig, jelenleg csak minden harmadik. Romlott viszont a magas életkor elérésének esélye a legalacsonyabb végzettségűeknél, a 8 osztályt sem végzett 30 éves nőknek több mint a fele hal meg fiatalon, és a férfiaknak is igen csekély esélyük van a „szépkor” elérésére: 14 százalékuk ünnepelheti csak a 80. születésnapját – derül ki az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet megbízásából készített tanulmányból.

Mint azt már a FigyelőNet egy korábbi cikkben megírta, Magyarország lakossága rohamosan fogy – ám a halálozások okai, belső különbségei hatalmasak. Az általános, életkor szerinti halandóságot különböző szempontok alapján vizsgálva néha akár 5-10 évnyi különbségek is látszanak a várható élettartamokban. Az elemzést a népességi csoportok, a nemzetiségek, a területi elhelyezkedés, a családi állapot, a gazdasági-szociális helyzet vagy az iskolai végzettség alapján is elkezdhetik a kutatók. Ezúttal az utolsó szempont, az iskolai végzettség alapján vizsgálódott két tudós – Kovács Katalin és Hablicsek László –, tanulmányuk címe Iskolázottság és halandóság.


Már a legegyszerűbb statisztikák is az iskolai végzettség és a halandóság szoros összefüggését mutatják, tehát ahol a népesség iskolázottabb, ott az élettartamok is hosszabbak – írják a tanulmányban. Az elemzéshez részletes halálozási és népesség adatokra van szükség, ezeket a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adataiból és a népmozgalmi adatbázisból – amelyben 1980-tól érhetők el az iskolai végzettség szerint bontott halálozási adatok – nyerték a szerzők.


Egy tanult nő húsz évvel tovább él


A tanulmányból kiderül, hogy a férfiak háromnegyede meghal 80 éves kora előtt, vagyis minden negyedik éri meg ezt az életkort. A nőknél sokkal jobbak az esélyek: több mint 50 százalékuk eléri a 80 éves kort. Ezek az arányok lényegesen kedvezőbbek az 1980-as évek végéhez viszonyítva, bár áttörésről az egész népesség esetében nem beszélhetünk.


Napjainkra egyre jobban „kinyílt az élettartamolló” a különböző iskolai végzettségűek között. Már 1986-1990 átlagában is 8,9 év volt a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb végzettségű férfiak között az előbbiek javára, de még ez is növekedett: jelenleg már 16,5 évet tesz ki. A nőknél a felsőfokú végzettségűek 4 évnyi előnye 10,2 évre változott az ezredfordulóra. A legmagasabb végzettségű nők és a legalacsonyabb végzettségű férfiak között – a 30 éves korban várható élettartamban – több mint 20 év a különbség.


Esély a „szépkorúságra”


A felsőfokú végzettségűeknél a diplomás férfiak fele, a nők kétharmada ünnepelheti meg a 80. születésnapját. Jelentős a javulás a középfokú és az alapfokú végzettségűek körében is, a legalacsonyabb végzettségűek esélyei azonban romlottak, a nők 40 százaléka, a férfiaknak pedig csak a 14 százaléka éri meg a 80 éves kort.


A legalacsonyabb végzettségűek halálozási kockázata már az aktív életszakaszban is 50 százalékhoz közelít a férfiaknál, 25 százalékhoz a nőknél. Ez azt jelenti, hogy azon 30 éves férfiak közül, akiknek nincs alapfokú végzettségük sem, csaknem minden második, a nőknél minden negyedik meghal a nyugdíjkorhatár elérése előtt. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségű férfiak 60 éves korig történő továbbélési esélye 91, a nőké 94 százalékos.


Mérsékelni kell a különbségeket


A felmérés azt sugallja, hogy az elmúlt megdőlni látszik az a korábbi vélekedés, hogy a halandóság kevésbé érzékeny a társadalmi-gazdasági változásokra. A ’90-es években alapvetően megerősödött a közép- és felsőfokú végzettség felé törekvés. A magasabb iskolákat végzett emberek munkaköre, életkörülményei és sokszor az életmódja is jobb, egészségesebb, mint azoknak, akik még a 8 általánost sem járták ki.


A rendszerváltozásnak nemcsak a munkaerőpiacon, hanem az életkilátásokban is egyértelmű vesztesei a legalacsonyabb iskolai végzettségűek és nyertesei a magasabb végzettséggel rendelkezők, különösen a diplomások. A tanulmány felhívja a figyelmet: a jövő nagy feladata a végzettség szerinti halandósági különbségek hathatós mérséklése, a magasabb halandóságú csoportok felzárkóztatása lesz – tehát ösztönözni kell az embereket a tanulásra.


A teljes tanulmány az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet honlapján olvasható.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.