Egy Wall Street Journal-cikk szerint (Good Games Make Business Training An Effective Learning Approach) a résztvevők a gyakorlati tapasztalatok alapján az üzleti szimulációs társasjátékokat részesítik előnyben az e-learning tréningekkel szemben. A képzési szakemberek most olyan programokat keresnek – hátat fordítva a „hagyományos” e-learning módszereknek –, melyek két fő jellemzője a játék és a verseny.
Játszva tanulni
A webes e-learning képzéseket azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a továbbképzésben részt vevők gazdagabb, interaktívabb élményeket szerezzenek, szemben a hagyományos, osztálytermi kurzusokkal. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy „…így a résztvevők nem a képzési helyszínen, hanem az e-learninges képzési program előtt ülve unatkoznak – saját munkahelyükön” – írja a Wall Street Journal.
Szakértői megfigyelések szerint a továbbképzendők nemcsak többet tanulnak, ha tanulás közben szórakoznak, de motiváltságuk is nagyobb, ha eközben versenyezhetnek egymással. Vagyis ami az élet sok területén magától értetődő, az a továbbképzésekben is sikerrel alkalmazható: a valós helyzetek, folyamatok szimulációjáról van szó, mint például a pilóták képzése során.
Élményszerű képzés: átlagon felüli motiváltság és tartós tanulási hatás
Az üzleti szimulációs társasjátékok esetében több tényező együttesen biztosítja az élményt. Ennek eszköze lehet a learning by doing, az interaktivitás. A döntési vagy választási lehetőségek magas száma a szcenáriókban való gondolkodást erősíti, a kommunikációs folyamatok erős érvényesülése – a megoldások kidolgozása és a döntéshozatal folyamán – a csoportmunkát fejleszti. Az azonnali visszacsatolásokkal pedig rögtön megtudhatják a képzésben részt vevők, mennyire volt sikeres a tréning.
Forrás: IFUA
Az interaktivitás jótékony hatását tudományos vizsgálatok is alátámasztják, melyek szerint a tartós és hatásos tudásátadáshoz az aktív közreműködés nélkülözhetetlen. Nem elegendő egyszerűen csak jelen lenni egy képzésen, hiszen az előadások passzív befogadásával – látás és hallás révén – a tananyag legfeljebb felét jegyezzük meg. Aktív részvétellel, tehát ha közreműködünk a tréningben, akár 70-90 százalékra tornászható fel ez az arány.
Üzleti szimulációs társasjátékok
Az interneten számos vállalati sikertörténet olvasható, ha rákeresünk a „business games” kifejezésre. Ízelítőül megemlítjük néhány neves vállalat – ilyen például a Boeing, a Caterpillar vagy a Lockheed Martin – példáját, és az általuk használt üzleti szimulációs társasjátékkal elért eredményeket.
A Boeing 7500 dolgozóját képezte saját fejlesztésű pénzügyi tréningen, mely nemcsak a pénzügyi irányítás módszertanának élményszerű elsajátítását eredményezte, de az egyik tréner szerint „…hatalmas vitákat generált – életem legjobb szakmai vitáit e tréning során vezettem. Minden résztvevő a Boeing (pénzügyi) sikerességét kívánta, és személyesen is hozzá akart járulni ehhez.”
A Caterpillar saját stratégiai játékot fejlesztett ki a vállalati projektmenedzsment ismeretek átadására, mely a különböző funkcionális területekről érkező munkatársak közös cél érdekében történő együttműködésén alapul. A játék célja egy kritikus versenyhelyzetben való helytállás, egymás nézőpontjának respektálása mellett.
A Lockheed Martin által kifejlesztett játék középpontjában a vállalati stratégia és a pénzügyek kapcsolata áll – az üzleti igények és pénzügyi lehetőségek összehangolása érdekében. Az eredetileg az informatikai területen dolgozó középvezetők számára kifejlesztett programot végül a teljes IT-szervezetre kiterjesztették. „Könnyebb megérteni egymást a vállalaton belül, ha mindenki ugyanazt a nyelvet beszéli” – fogalmazott egy munkatárs a tréningprogram rendkívüli sikerével kapcsolatosan.
Az adatok forrása a Masternewmedia és a Paradigm Learning cikke.
A teljes cikk a Controlling Portálon olvasható.
