Az intézet csütörtökön megjelent Mikroszkóp című kiadványában megjelent elemzése szerint a jelentős különbséget részben magyarázza, hogy Nyugat-Európában széles körben elterjedt a részmunkaidős munkavállalás, valamint az úgynevezett atipikus foglalkoztatás más formája.
Az EU-15-ben a foglalkoztatottak 18,6 százaléka, az EU-25-ben 15,6 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Magyarországon ez az arány mindössze 4,4 százalék, a részmunkaidős munkavégzésben sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nem érdekeltek, az előbbiek az adminisztrációs terhek növekedése, az utóbbiak az alacsonyabb jövedelem miatt – állapítja meg az Ecostat elemzése. Ugyanakkor az intézet is él azzal a feltevéssel, hogy bár statisztikák, felmérések alapján nem igazolható, logikailag azonban valószínűsíthető, hogy Magyarországon – a szürkegazdaság részeként – a részmunkaidős, atipikus foglalkoztatás aránya a jelzettnél lényegesen magasabb lehet.
A foglalkoztatottak számában az elmúlt 3-4 évben mintegy 80 ezer főnyi ingadozást mértek, a legalacsonyabb szintet 2005 első negyedévében regisztrálták, ekkor létszámuk 3 millió 875 ezer fő volt. A foglalkoztatott létszám 2006 harmadik negyedévében volt a legmagasabb, ekkor elérte a 3 millió 957 ezer főt, jelenleg 3,9 millió. Az Ecostat elemzése szerint a munkanélküliek száma 2007. március–május között 307,7 ezer fő volt, 1,7 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
A munkanélküliségi ráta az idén március–májusban 7,3 százalékra mérséklődött az év eleji 7,8 százalékról. A jelenlegi mutató 2006-hoz képest stagnálást jelent, míg a 2004–2005-ös évek 5-6 százalékos arányához viszonyítva jelentős az emelkedés. Ebben vélhetően szerepe van a munkanélküliségi segélyt felváltó álláskeresési támogatás szigorúbb előírásainak – állapítja meg az intézet. Az Eurostat által publikált nemzetközi adatokhoz képest a magyarországi arány magas. A harmonizált munkanélküliségi ráta az EU 15-ökben 6,6 százalék, az EU 27-eknél pedig 7,0 százalék volt.
Az Ecostat számításai szerint 2008-ban Magyarországon a munkanélküliségi ráta 7,4-7,6 százalék között lesz, összhangban a konvergenciaprogramban szereplő prognózissal. Az intézet előrejelzése szerint az aktivitási ráta lényeges javulásával nem lehet számolni 2007–2008-ban. Némi emelkedés adódhat az aktív korban lévő munkanélküliek számának növekedéséből amiatt, hogy a közszférában a létszámcsökkenés folytatódik. A foglalkoztatási arány várhatóan a jelenlegi szinten marad.
