Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adataiból kiderül, hogy például Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, gyakorlatilag ugyanannyi a regisztrált álláskereső, mint amennyi munkanélküli számítható a KSH nemzetközi összehasonlításra alkalmas felméréséből. Pest megyében 23 ezer volt a regisztrált és 25 ezer a KSH alapján számított létszám, Győr-Moson-Sopron megyében 9 ezer a regisztrált létszám, és ugyanennyi a KSH munkanélküliségi létszám.
Eltérések a KSH és a munkaügyi központok adatai között
A legmagasabb munkanélküliségű területeken, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a regisztrált létszám 50 ezer volt, a KSH-adat pedig 30 ezer. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csaknem 61 ezer volt a regisztrált álláskeresők száma, a KSH-felmérés szerint viszont 32 ezer. Még nagyobb a különbség Nógrád megyében, ahol a két adat 16 ezer, illetve 7 ezer.
Az egyik magyarázat szerint ott, ahol magas a munkanélküliség, a regisztrált munkanélküliek közül többen válaszolnak úgy a KSH-kérdezőbiztosoknak, hogy nem keresnek rendszeresen és aktívan munkát. Ezért a KSH-statisztika nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak között szerepelteti ezeket a személyeket. Azaz miközben a regisztrált létszámban szerepelnek, a KSH munkanélküliségi adatában már nem, többek között ezért lehet ez a KSH munkanélküliségi létszám fele a regisztráltnak. Azokban a megyékben viszont, ahol viszonylag sok a munkalehetőség, többen nyilatkoznak úgy, hogy rendszeresen és aktívan keresnek munkát.
Más felmérés – más eredmény?
A 2007 márciusára vonatkozó országos regisztrált létszám 454 ezer volt, az első negyedéves KSH munkanélküliségi létszám viszont 316 ezer.
A KSH kérdezőbiztosai negyedévente 32 ezer háztartást keresnek fel, körülbelül 65 ezer személyt kérdeznek meg. Azokat, akiknek a megkérdezés előtti héten legalább egyórányi jövedelemszerző munkájuk volt, foglalkoztatottként veszi számításba a statisztika. Azokat, akik úgy nyilatkoznak, hogy ilyen munkájuk nem volt, de rendszeresen és aktívan keresnek munkát, s a munkahelyet bizonyos időn belül el is tudnák foglalni, a munkanélküliek közé sorolják. Azok, akiknek nem volt jövedelemszerző tevékenységük, de a munkanélkülieknél felsoroltaknak sem felelnek meg, inaktívaknak számítanak.
Az adatok közötti eltérést jelentheti az is, hogy a regisztrált álláskeresők adatai mindig egy adott hónap zárónapjának létszámára vonatkoznak, a statisztikai hivatal adatai pedig a három hónapnyi időszak átlagára. A KSH országos átlagot közöl, az ÁFSZ ebből számítja vissza a nemzetközi összehasonlításra alkalmas megyei KSH-adatokat. Az országos regisztrált létszám és a KSH adatai a növekedésben és a csökkenésben is mindig egyforma pályán mozogtak.
