A NEKI reményei szerint az esélyegyenlőségi törvénnyel kapcsolatos – közérthetően megfogalmazott – ismereteket a jogvédelemmel foglalkozó szervezetek és mindenki más is hasznosítani tudja majd, aki a téma iránt érdeklődik. Fontos kiemelni, hogy – bár az iroda a nemzeti és etnikai kisebbségek tagjait ért diszkrimináció témakörével foglalkozik – a kiadványban foglalt tudnivalók bármely olyan személy, illetve szervezet számára hasznosak lehetnek, akik/amelyek a diszkrimináció egyéb áldozatainak, például a fogyatékkal élőknek vagy a nőknek nyújtanak segítséget.
Magyarázatokat találhatunk az esélyegyenlőségi törvényről, a diszkriminációról, a védett csoportokról, az egyenlő bánásmódról. Fontos segédletet nyújt a könyvecske ahhoz is, hogyan lehet a különböző panaszokkal megkeresni az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, és valójában mivel is foglalkozik ez a szervezet. A kiadvány végén pedig felsorolják néhány magyar emberi jogi szervezet, civil jogvédő iroda elérhetőségét.
A diszkrimináció törvénye
Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (azaz az esélyegyenlőségi törvény) 2004 elején lépett hatályba. A törvényalkotókat három szakmai igény vezérelte: az Európai Unió jogalkotási elvárásai, a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata és az egységes antidiszkriminációs szabályozás igénye. Az új jogszabály ezen követelmények figyelembevételével igyekszik törvényi védelmet nyújtani a hátrányos megkülönböztetéssel szemben. A törvény nyomán a diszkriminációs panaszok kivizsgálására jött létre különálló, országos hatáskörű közigazgatási szervként az Egyenlő Bánásmód Hatóság.
Az esélyegyenlőségi törvény – az Európai Unió elvárásának megfelelően – pontosan meghatározza, mit tekint diszkriminációnak. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valami miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport. Ugyanennek tekinthetjük az olyan eseteket, amikor például egy szórakozóhelyre nem engednek be roma származású vagy színes bőrű személyeket, vagy valakit nem alkalmaznak az életkora, származása, neme miatt egy munkahelyen.
Amennyiben valakit hátrányos megkülönböztetés ért, többek között eljárást kezdeményezhet az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. (Kép: antidiszko.hu)
A témakörhöz szorosan kapcsolódik a zaklatás fogalma is, amely az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartást jelent, és célja az egyénnel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. A köznapi jelentéssel szemben nem csupán szexuális zaklatás létezik, például az is az, ha egy munkahelyen a roma származású munkavállaló jelenlétében a kollégák folyamatosan romákkal kapcsolatos gúnyolódó, sértő megjegyzéseket tesznek, és ez ellen a főnök sem lép fel.
A védett csoportok
Az esélyegyenlőségi törvény a védett tulajdonsággal rendelkező embereket vagy ezek csoportjait igyekszik megóvni a hátrányos megkülönböztetéstől. A védett tulajdonság alapja lehet az emberek neme, a faji hovatartozása, a bőrszíne, a nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, az anyanyelve, a fogyatékossága, az egészségi állapota, vallási, világnézeti, politikai meggyőződése, a szexuális irányultsága, életkora vagy a családi állapota – külön kitérve itt a terhességre és az anyaságra. Az egyént érheti diszkrimináció a társadalmi származása és a vagyoni helyzete, de a részmunkaidős foglalkoztatása vagy valamely érdekképviselethez való tartozása miatt is.
A faji, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozáson kívül a leggyakrabban diszkriminációnak kitett csoportok a fogyatékkal élők, a (terhes vagy kisgyermekes) nők, a melegek, a szegények, illetve munkaerő-piaci szempontból a 40 év felettiek.
NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGVÉDŐ IRODA
Elérhetőség: Másság Alapítvány, 1447 Budapest, Pf. 410. Telefon: 303-8973 vagy 314-4998, e-mail: info@neki.hu. Web: www.neki.hu.
Egyenlő Bánásmód Hatóság
Elérhetőség: Budapest, 1024 Margit körút 85. Telefon: 336-7843, 336-7851, fax: 336-7445, e-mail: ebh@ egyenlobanasmod.hu. Web: www.antidiszko.hu.
Amennyiben valakit hátrányos megkülönböztetés ért, több lehetőség is a rendelkezésére állhat. Indíthat személyiségi jogi vagy munkaügyi pert, eljárást kezdeményezhet az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, de fordulhat a fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési hatóságokhoz is. A sértett követelheti jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, ennek abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további hasonló tevékenységtől. Az, akit hátrányos megkülönböztetés ért, követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal adjon elégtételt neki – például kérjen bocsánatot –, illetve kérhet kártérítést is.
Az egyenlő bánásmód megsértése miatt a bíróságok által megítélt kártérítés összege az utóbbi évek tapasztalata szerint 100 ezer és 500 ezer forint között mozog. A személyiségi jogi perek időtartama hozzávetőlegesen 1-3 év. A per megindításához illetéket nem kell fizetni, az eljárás költségeit (illeték, ügyvédi költség) a vesztes fél állja. Amennyiben a hátrányos megkülönböztetés következtében a munkaviszony megszűnt, a munkavállaló kérheti a korábbi munkakörébe történő visszahelyezését, ám ha erre nem tart igényt, a bíróság 2-12 havi munkabérnek megfelelő kártérítés megfizetésére kötelezi a munkáltatót, ezen túlmenően meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét.
A tájékoztató füzet korlátozott példányszámban még igényelhető a NEKI-től, és a szervezet honlapjáról is letölthető.
